A súlyos agysérülést szenvedő betegek 25 százaléka következetesen agyi aktivitást mutatott, amikor arra kérték őket, hogy képzeljék el magukat mozgás közben.
Nem feltétlenül kockázatvállalóbbak, egy friss kutatásból az derült ki, hogy akár automatikusan mennek bele kockázatos helyzetekbe.
Nem csak a fájdalmat érezhetik, a csecsemők tudata már jócskán 1 éves koruk előtt kialakulhat az összesített kutatási eredmények alapján.
„Már nem voltam a testemben. Súlytalanul és fizikalitás nélkül lebegtem. A testem felett voltam, közvetlenül az intenzív terápiás műtő mennyezete alatt, és figyeltem a jelenetet, ami alattam történt.”
A növényi lélek mint feltevés évezredeken át gondot okozott a természetfilozófusoknak. Ha a növényeknek is van lelkük, hogyan különböztethetők meg az állatoktól? Morálisabb-e a vegán étrend? Hasonló provokatív kérdések megválaszolásához visz közelebb egy új kötet, amely az élet és a lélek kapcsolatát a növények természetfilozófiai elemzésén keresztül mutatja be.
Egy 14 hónapja balesetezett férfit és egy 2 és fél éve kómában fekvő nőt napok alatt sikerült minimálisan tudatos állapotból kommunikációképessé tennie a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak, mindössze egy fejre rögzített készülékkel, tízperces kezelésekkel.
Két új kutatásban térképezték fel a madarak agyának működését, és megállapították, hogy olyan kognitív képességekkel rendelkeznek, amelyeket eddig csak a főemlősök sajátjának hittek. A varjak olyan komplex feladatokat is képesek megoldani, amiket az emberek csak hétéves korukban tanulnak meg.
Van-e tudatuk az állatoknak? Ha az evolúció által életre hívott túlélési stratégiát tekintjük tudatnak, az ember csak annyira különleges, mint egy méh, egy holló vagy egy kutya: akkor bármely állat, amelynek szüksége volt erre a képességre, ugyanúgy rendelkezik öntudattal, mint mi.