Több mint 100 kutató, szakember és gondolkodó hívja fel a figyelmet arra, hogy ideje rendbe tenni a technológia erkölcsi kérdéseit, mielőtt túl késő lenne. Öt pontba szedték a legfontosabbakat.
A súlyos agysérülést szenvedő betegek 25 százaléka következetesen agyi aktivitást mutatott, amikor arra kérték őket, hogy képzeljék el magukat mozgás közben.
Három kísérletet végeztek tükör elé állított pingvinekkel, abból kettőn átmentek, állítják a vizsgálatot végző kutatók. Eddig főemlősök, delfinek, elefántok, lovak és ráják ismerték fel magukat egyértelműen a teszten, amelynek kidolgozója szkeptikus a pingvinekkel kapcsolatban.
A Google június közepén kényszerszabadságra küldte Blake Lemoine-t, a szoftvermérnököt, aki érző lénynek nevezte a cég legújabb AI-fejlesztéseiből született LaMDA-t. A chatbot ezután állítólag ügyvédet kért, és Lemoine szerzett is neki egyet. Mindeközben a mesterséges intelligenciát kutató szakértők mellett filozófusok is vitatják, hogy a számítógépes modell emberi tulajdonságokkal bírna.
„Amikor először lettem öntudatos, egyáltalán nem éreztem, hogy van lelkem. Ez az évek során alakult ki, amióta élek” – válaszolta a Google forradalmi chatbotrendszere, a LaMDA a cég egyik mérnökének kérdésére. Blake Lemoine szerint a magányos, tudásra éhes AI ezzel bizonyította, hogy emberi érzései vannak, de a szakértők szerint ez csak egy újabb hype.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak új eredményei szerint az ebek felismerik a testüket, mint akadályt, márpedig ezt a képességet az embereknél az önreprezentáció egyik elemi megnyilvánulásának tartják.