Bár ólálkodnak közöttünk olyanok, akiket a digitális forradalom teljesen érintetlenül hagyott, és továbbra is a Búvár Zsebkönyvekre esküsznek mint első számú ismeretforrásra, vitathatatlan, hogy a kép- és szövegfelismerés mostanra olyan szintre fejlődött, hogy az episztemológia nagyjai, Locke, Hume, Kant és Bertrand Russel is csak vakarnák a láttán a fejüket. Ki gondolta volna akár néhány évtizede is, hogy eljön az idő, amikor az ember csak felnéz az égre, és minden asztronómiai képzettség nélkül felismeri a Canis Maiort vagy a Perseust? Az alábbiakban bemutatjuk a Qubit szerkesztőségének tagjai által használt és alkalomszerűen kipróbált, szeretett vagy gyűlölt felismerőalkalmazásokat a növényfelismerő PlantNettől a mindent felismerő Google Lensig.

46 050 növényfaj. Név szerint? – PlantNet

Véletlenül megrágta egy növény levelét a macskád, a kutyád vagy a nyulad, és mindenképp tudni szeretnéd, hogy mérgező vagy halálos-e az állatnak? Vagy csak imádsz bolyongani az arborétumokban és a botanikus kertekben, ahol nincs minden egyes növény kitáblázva? Neked találták ki a növényfelismerő appokat, amelyek közül az egyik legjobb a teljesen ingyenes, Androidon és iOS-en is elérhető PlantNet. A magyarul is értő app egy kollaboratív citizen science projekt gyümölcse, és online elérhető verziójával együtt már 2013 óta boldogítja az amatőr és a profi botanikusokat. Kereshető adatbázisa 46 050 növényfajt tartalmaz, és földrajzi elhelyezkedés, illetve kategória szerint (invazív növények, haszonnövények, gyomnövények stb.) is kereshető. Maga az app olyan jól működik, hogy a CNN idén a legpontosabb és a leggyorsabb növényfelismerőnek választotta.

Mi a Budai Arborétumban teszteltük, és prímán felismerte az őszi zsályát, a deres csenkeszt és a kínai kenderpálmát. Egyedül a díszalmahibriddel gyűlt meg a baja, azt bogyós díszalmának érzékelte, viszont jelezte is, hogy a találatban mindössze 30 százalékban biztos. Az app úgy működik, hogy feltöltöd a növény leveléről, virágáról, terméséről készített képet, majd a szoftver automatikusan összehasonlítja azzal a több ezernyi másikkal, amelyeket más felhasználók töltöttek fel az adatbázisába. Utána felkínál egy listát a lehetséges fajokkal, majd eldöntheted, hogy szerinted melyikhez áll a legközelebb a szóban forgó növény. Ezután az algoritmus újra elemzi a képet, és megmondja, hogy pontosan milyen fajról lehet szó.

– Radó Nóra

Felismered a fától az erdőt? – Fa Book

A Fa Book interaktív fahatározót az Országos Erdészeti Egyesület weboldaláról lehet letölteni, ami első látásra nem túl bizalomgerjesztő, de annál gazdagabb applikációt rejt. Igaz, nem kép alapján keresi meg a fát, amit azonosítani szeretnénk, hanem néhány egyszerű paramétert kell megadni neki, de jelenleg 111 különböző fafaj felismeréséhez nyújt segítséget. Ehhez persze nem árt, ha az appot olyasvalaki használja, aki érti a különbséget a lombos és a tűlevelű fák között, vagy tudja, mit jelent, hogy egy fa karéjos levelű. Néhány paramétert a mellékelt piktogramok alapján könnyen be lehet azonosítani, de az alkalmazás hiányossága, hogy több rajz nem látszik, a színek pedig ugyancsak egységes fehér körökkel jelennek meg. Kezdő fafelismerőknek vagy tanuláshoz ennek ellenére hasznos lehet.

– Kun Zsuzsi

Nem mind bolond, ami gomba – Shroomify

A gombászás meglepően békés blood sport, mert nem esik senkinek baja benne – legfeljebb magának a vadásznak. Ezért aztán még a rutinosaknak is javallott bevizsgáltatni a zsákmányt, és egy olyan ügyben, ami könnyen a halálodat okozhatja, nem biztos, hogy érdemes bízni egy alkalmazásban. De ha már van, nézzük meg, mit tud! Annak ellenére, hogy a mikológusok és a toxikológusok rendszeresen figyelmeztetnek arra, hogy nem jó ötlet hallgatni az appokra, először a bőség okoz zavart. És az, hogy bár a piacon a gombavizsgálat ingyenes, az appokért általában már fizetni kell. Én nem fizettem: úgy voltam vele, hogy ha úgy sincs gomba az erdőben a szárazság miatt, végképp nincs értelme pénzt költeni rá, hogy meghatározzuk a semmit. Arra ott van Heidegger.

Egy valami azért mégis volt a pilisi erdőben, méghozzá tapló. Miután végigpróbáltam egy csomó androidos appot, végül a Shroomify-nál kötöttem ki, amit ingyenesen is lehet használni (egy másik sokat ígérő program, a cseh fejlesztésű Mushroom app ugyan csinos, de csak gomba formájú gombákat lenne hajlandó felismerni, a taplóra kategorikusan nemet mondott). A Google Lens is jól jöhet, de amikor megkérdeztem, hogy milyen taplót találtam, a kép alapján először egy madagaszkári taplófajra tippelt, és azt hiszem, ezúttal tévedett.

A Shroomify nem ad ilyen vad becsléseket: itt nyomozni kell. Meg kell adni a gomba fajtáját, mértetét és a többit, és utána a Wikipediáról kiadja, hogy mit találhattál. Mivel én tudtam, hogy taplót, nem lepődtem meg az eredményen. Hogy milyen taplót, azt nem is igazán tudom, de mivel az egyik program nem is ismerte fel, a másiknál nekem kellett jobban tudni, a harmadik, a negyedik és az ötödik pedig pénzbe került volna, nem is érdekel túlzottan.

– Dippold Ádám

Csingacsguk a kukoricaföldön – Kopó

Sokan a Nagy indánkönyvben vagy Gojko Mitić-filmekben találkoztunk utoljára a nyomolvasással, úgyhogy az erdőt járva is csak a fejünket vakarjuk egy-egy patanyom láttán. Nem ló, mert nem patkó alakú. A mancsnyomoknál még ötletünk sincs, pláne ha rókát is csak a szomszédasszony nyakában láttunk, a rozsomákról meg annyit tudunk, hogy Hugh Jackman játszotta, és amúgy is farkasnak hívják.

A magyar fejlesztésű Kopó app a harminc legismertebb emlős nyomát ismeri fel, mert nem mindegy, hogy róka, nyest vagy görény vitte el a tyúkjaidat, ahogy az sem, hogy őz, szarvas vagy vaddisznó dézsmálja-e a kukoricaföldedet. Nedves, eső áztatta talajon biztosabb találatot ad, de hát Columbo is előbb észrevette a sáros cipőnyomot. Egy térképen azt is megnézheted, hogy mások milyen nyomokat találtak arrafelé, és összesen 65 állatfaj élőhelyéről és szokásairól tudhatsz meg többet. Nyomsuli és fórum is van, és ha belejöttél, ranglistapontokat is gyűjthetsz a saját találataiddal. Otthon aztán előveheted újra a Nagy indiánkönyvet.

– Tóth Róbert Jónás

Csak pontosan, szépen – Sky Guide

Vajon ufó az égbolton átvonuló pötty, vagy a Nemzetközi Űrállomás? Milyen bolygók látszanak ma este? Az a fényes csillag a Vega vagy az Altair? A halvány folt, amit látok, tényleg egy 2,5 millió fényévre található galaxis? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához régen csillagászati naptárakra és atlaszokra volt szükség, ma viszont elég letölteni egy szoftvert az okostelefonunkra vagy tabletünkre. Mi iPhone-ra és iPadre a Sky Guide alkalmazást ajánljuk, ami amellett, hogy megbízható, és még az ingyenes verziója is sok objektumot ismer, hihetetlenül gyönyörűen jeleníti meg az égboltot, kirajzolva rajta a csillagképeket, a Tejútrendszert és a közeli galaxisokat.

A Sky Guide-ban elérhető egy kiterjesztett valóság mód is, ahol az alkalmazás a telefon kamerájának képére vetíti a csillagképeket és az égitesteket, hogy könnyedén megtaláljuk őket az égbolton. Ha műholdakat akarunk követni, vagy távcsövünkkel a mély ég, vagyis csillagködök és galaxisok felé kezdünk kalandozni, akkor már a zsebünkbe kell nyúlnunk, és havi 1790 forintért elő kell fizetni a Plus verzióra, vagy az összes funkciót feloldó Pro csomagra, ami 2990 forintba kerül. Mivel a Sky Guide csak Apple eszközökre érhető el, az Android-tulajoknak a Stellarium Mobile appot érdemes letölteniük.

– Tóth András

Ha nem vagy benne biztos, hogy milyen a kedved – Face Emotion

Az emberek hat alapérzelmet fejelznek ki a mimikájukkal: a szomorúság, az öröm, a düh, a félelem, a meglepettség és az undor a pszichológia jelenlegi állása szerint az a hat érzelem, amit kultúrától függetlenül minden ember arcán hasonlóan látszik. Közülük négyet, a boldogságot, a rosszkedvet, a meglepettséget és a dühöt észlelhetjük a Face Emotion alkalmazással (ez iOS-en fut, de léteznek hasonlók Androidra is). Az app a neutrális, vagyis semleges arckifejezést is azonosítja, valamint kis csúszkák segítségével megmutatja azt is, hogy milyen érzelmek keveréke lehet az adott arc által mutatott érzelem. Elemezhetjük az arckifejezéseinket valós időben, de egy korábban készült fotót is megvizsgálhatunk.

Az alkalmazás olyan elemi reakciók meglétét és mértékét vizsgálja, mint az ajkak görbülete, a száj nyitottsága, a szemöldök állása vagy a szemek mérete. Ezek azok az apró, ám mindannyiunk számára jól olvasható jelek, amik segítenek megállapítani, hogyan érzi magát a másik ember.

- Kun Zsuzsi

Madarat tolláról, embert appjáról – BirdNet

Ha szoktál az erdőben vagy tóparton sétálni, és sokszor felfigyelsz a madárcsicsergésre, neked találták ki a mesterséges intelligencia alapú BirdNet alkalmazást. Az amerikai Cornell és a németországi TU Chemnitz egyetemek által közösen kifejlesztett szoftver egy neurális háló segítségével kategorizálja a madárhangokat, majd kiböki, hogy milyen madártól származhatnak. A fejlesztők szerint az algoritmus képes felismerni a 3000 leggyakoribb madárfaj hangját. Bár ennyit nem próbáltunk végig, és a Föld minden rejtekét sem jártuk be, tapasztalataink szerint az alkalmazás elboldogul az ismertebb hazai fajokkal, legalábbis akkor, ha tisztán rögzítjük a hangjukat. Az app, amely GPS-es helyzettel együtt menti el a megfigyeléseinket, hogy azok később is visszakereshetők legyenek, iPhone-ra és Androidra is ingyenesen elérhető.

– Tóth András

Kő kövön – Rock Identifier

Ha gomba nem is, kő azért akad a Pilisben – sőt, néha még fosszíliákkal is lehet találkozni, de kalcittal biztosan. Aki itt nem talál követ, az egyszerűen hülye, de én állítom, hogy még magától is terem a veteményesben, ahonnan már több talicskányit termeltünk ki, mégis mindig van új. Úgy döntöttem, hogy az egyik ilyen leletet alaposabb AI-vizsgálatnak is alávetem: ez a pilisszántói kőzúzóból származik, de éppenséggel származhatna akárhonnan.

Mint kiderült, az egyébként meglehetősen csinos kristály a Stone Identifyer és a Rock Identifier egybehangzó véleménye szerint valóban kvarc, de óvatosan kell tőlük kérdezni, mert csak néhány meghatározás ingyenes, utána már havidíjat kell fizetni a szolgáltatásért – ami azért is tűnik hülye ötletnek, mert ezt a Google Lens is megmondta, sőt én is. A jó hír az, hogy itt nem annyira lényeges a pontosság, mint a gombáknál, a rossz meg az, hogy ezért sem érdemes havonta pénzt kiadni, amikor ott az egész délibábos internet, a valódi szakértőkről nem is beszélve – ha meg véletlenül találsz egy kétökölnyi gyémántot, azt valószínűleg még appok nélkül sem használnád kacsázni vagy építenéd be a házad alapjába. A két rövid teszt alapján úgy tűnik, hogy az ember jobban jár simán a nettel, vagy akár a Búvár Zsebkönyvek vonatkozó köteteivel, ha meghatározgatni akar: a könyv nem kér havonta pénzt, az internet meg semmivel sem hülyébb, mint a szakosított appok – legalábbis az ingyenes változataik.

– Dippold Ádám

Bevallani nem is merem, oly jól ismerem – Google Lens

A zsebben hordható mindenfelismerők koronázatlan királya egyértelműen a Google Lens, ami a felismerőszkeptikus Dippold kolléga fenti rantjeiben többször is felbukkan, és amit se letölteni nem kell (bár le lehet külön appként, ha valakinek arra van gusztusa), se fizetni nem kell érte: mindenki eléri, aki Google-t használ, hiszen az ikonja ott figyel a keresőmezőben. A Google Lensnek mindegy, hogy növény, madár vagy gumicsizma, kifejezetten magabiztosan azonosít szinte bármit: az előbb a tőlem karnyújtásnyira lévő tárgyak közül játszi könnyedséggel felismerte a Fender Stratocastert, a Princeton Reverb II-t és a Tube Screamert, a konyhaablakban sikeresen azonosította a petrezselymet és a bazsalikomot, az iroda előtt pedig egy apró részletből, a jobb első lámpából és a sárvédő kis darabkájából megállapította, hogy egy Fiat 500-zal állok szemben. Amit persze magamtól is tudtam, de mi van, ha nem tudom?

A részleteket illetően viszont nem volt túl sikeres: a Stratocasterről azt hitte, hogy amerikai, pedig mexikói, a Princeton Reverb II-t összekeverte a ‘65 Reissue-val, a petrezselyemről el tudta képzelni, hogy akár koriander is lehet, a Fiat 500-ról pedig nem árulta el, hogy az már az új, elektromos hajtású változat, szóval azért még nem egy bálintgazda vagy egy vályipista. De nem is ez a legnagyobb baj a Google Lens-szel, hanem a koncepciója, vagy hogy nagy szavakat használjunk, a filozófiája: bár megtehetné, nem arra törekszik, hogy lexikonszerűen minden információt eláruljon a felismerni kívánt dologról (személyeket, arcokat is tudna azonosítani, de ez a funkció érthető okokból le van tiltva), hanem inkább vásárlássegítő és -ösztönző alkalmazásként működik, mint egyébként lassan az egész Google. Dehát mal y soit qui mal y pense; ha legközelebb egy kisgyerek megkérdi, hogy „Tessék mondani, ez milyen autó?”, ne próbáld piros fülekkel átterelni a szót a madarakra vagy a csillagokra, hanem kapd elő a mobilodat, és vágd rá, hogy kérlek szépen, ez egy 1966-os Mustang 289 köbhüvelykes V8-as motorral, négysebességes kézi váltóval. Vagy mutasd meg neki, hogy működik a Google Lens.

– Vajda Gábor