Az árvíz utáni szúnyoginvázió ellen biológiai gyérítés indul a Duna és a Lajta mentén
„A szúnyogártalom megelőzése érdekében a szakemberek a héten a két folyó mentén, illetve a Rába és a Duna torkolatánál biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen. Az ártéren autókról, a járművel nem megközelíthető helyeken kézi permetezőkkel, a növényzettel sűrűn borított területeken pedig repülőről végeznek biológiai szúnyoggyérítést. Az ártéri erdőkben repülőről granulátumot szórnak a vízbe, autóról és kézi permetezőből pedig folyadék formában juttatják ki a természetes fehérjetartalmú szert, amely a lárvák számát csökkenti” – olvasható az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján hétfőn megjelent közleményben.
A szokatlan őszi lárvagyérítést a folyók áradása indokolja, hiszen a Dunán és a Lajtán levonult árhullám után a folyók árterein olyan víztestek maradtak vissza, amelyekben tömegesen fejlődhetnek ki a csípőszúnyogok lárvái. A meteorológiai előrejelzések szerint a nappali hőmérsékletek még segítik a lárvák kifejlődését, ezért október első felében jelentősebb szúnyogártalom alakulhat ki a Duna és Lajta menti településeken.
A katasztrófavédelmisek „összesen 2850 hektárnyi vízfelületen, főként a lakott települések közelében juttatják ki a lárvák elleni szelektív készítményt”, amely „kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, köztük az árvaszúnyogokra is ártalmatlan”. A gyérítés a természetvédelmi területeket nem érint.
Korábban megírtuk, hogy a Culicidae rendszertani családhoz sorolt csípőszúnyogok elleni szelektív mikrobiológiai védekezést a Bacillus nembe tartozó talajlakó baktériumok (Bacillus thuringiensis israelensis, Bacillus sphaericus) segítségével végzik. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájában a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, amelyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, így a lárvák pusztulását okozza. A módszer előnye a nagyfokú szelektivitás, az, hogy az alkalmazási dózisok szigorú betartása mellet a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással. A biológia metódus megelőzésként is felfogható, mert a szúnyoglárvákra és nem a kifejlett egyedekre hat, szemben a kémiai védekezéssel, amely a felnőtteket veszi célba, így egy hatékony irtás csak néhány napig érezhető, mert a vizekben már fejlődik a következő generáció.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: