„A szúnyogártalom megelőzése érdekében a szakemberek a héten a két folyó mentén, illetve a Rába és a Duna torkolatánál biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen. Az ártéren autókról, a járművel nem megközelíthető helyeken kézi permetezőkkel, a növényzettel sűrűn borított területeken pedig repülőről végeznek biológiai szúnyoggyérítést. Az ártéri erdőkben repülőről granulátumot szórnak a vízbe, autóról és kézi permetezőből pedig folyadék formában juttatják ki a természetes fehérjetartalmú szert, amely a lárvák számát csökkenti” – olvasható az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján hétfőn megjelent közleményben.

A szokatlan őszi lárvagyérítést a folyók áradása indokolja, hiszen a Dunán és a Lajtán levonult árhullám után a folyók árterein olyan víztestek maradtak vissza, amelyekben tömegesen fejlődhetnek ki a csípőszúnyogok lárvái. A meteorológiai előrejelzések szerint a nappali hőmérsékletek még segítik a lárvák kifejlődését, ezért október első felében jelentősebb szúnyogártalom alakulhat ki a Duna és Lajta menti településeken.

A katasztrófavédelmisek „összesen 2850 hektárnyi vízfelületen, főként a lakott települések közelében juttatják ki a lárvák elleni szelektív készítményt”, amely „kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, köztük az árvaszúnyogokra is ártalmatlan”. A gyérítés a természetvédelmi területeket nem érint.

Korábban megírtuk, hogy a Culicidae rendszertani családhoz sorolt csípőszúnyogok elleni szelektív mikrobiológiai védekezést a Bacillus nembe tartozó talajlakó baktériumok (Bacillus thuringiensis israelensis, Bacillus sphaericus) segítségével végzik. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájában a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, amelyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, így a lárvák pusztulását okozza. A módszer előnye a nagyfokú szelektivitás, az, hogy az alkalmazási dózisok szigorú betartása mellet a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással. A biológia metódus megelőzésként is felfogható, mert a szúnyoglárvákra és nem a kifejlett egyedekre hat, szemben a kémiai védekezéssel, amely a felnőtteket veszi célba, így egy hatékony irtás csak néhány napig érezhető, mert a vizekben már fejlődik a következő generáció.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Súlyos árat fizetünk a kémiai szúnyoggyérítésért

Kemenesi Gábor, Kurucz Kornélia tudomány 2023. július 28.

Az idei szúnyogszezonban mintha a korábbi években nem látott mennyiségben támadnának a vérszívók. Magyarországon az uniós tilalom ellenére még mindig kémiai, repülős gyérítés zajlik, ami más rovarokat is elpusztít, így a madaraknak is kevesebb táplálék jut.

Komoly veszélyekkel jár a kémiai szúnyogirtás, ráadásul alig tudunk valamit a rovarokról, amiket irtunk

Vajna Tamás tudomány 2020. augusztus 13.

A pókokra, a méhekre, a katicákra, de még a halakra is halálosak lehetnek a szúnyogok ellen bevetett vegyi fegyverek, amelyek az embereknél is okozhatnak egészségügyi problémákat. Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója szerint létezik más megoldás.