Egy friss kanadai kutatás szerint minden ötödik halat tartalmazó termék hibásan van felcímkézve – amivel a cégek nem csak a vásárlót károsítják meg, hanem a konzervációs törekvéseknek is súlyos károkat okoznak. A kutatók 109 kagylót, rákot vagy polipot tartalmazó és 347 halból készült terméket vizsgáltak 2014 és 2020 között, és rengeteg hibát találtak.

A legrosszabbul azok a vásárlók jártak, akik csattogóhalat akartak venni: egyetlen olyan termék sem tartalmazott csattogóhalat, amit így hirdettek. A vizsgált minták 79 százalékában tilápia volt, 21 százalékában pedig valamilyen olyan halfajta, amit a kanadai törvények szerint nem lehetne csattogóhalként forgalomba hozni.

A lazac esetében kilenc vizsgált tételben szivárványos pisztráng volt – itt feltételezhető, hogy nem egészen véletlenül került az olcsóbb halhús a csomagba. A kalmárt és a polipot gyakran keverték egymással.

Természetkárosítás

Ennél is nagyobb problémát okoz, ha veszélyeztetett faj kerül a csomagba. A kutatók három termékben találtak atlanti tőkehalat (Gadus morhua), ami az ipari mértékben halászott tőkehallal (Gadus macrocephalus) szemben az IUCN listáján a sebezhető kategóriába tartozik.

Még nagyobb a gond az angolna esetében: az európai angolna (Anguilla anguilla) állománya a nyolcvanas évek óta 95-99 százalékkal csökkent, mégis előfordul, hogy árusítják. A mostani kutatásban valószínűleg balesetről van szó (az európai angolna feketepiaca virágzik, és vagyonokat kérnek érte), ez is jól mutatja, hogy milyen veszélyes gyakorlatról van szó.

A kutatók tanácsai szerint a fenntarthatónak hirdetett termékeknél ritkábban fordul elő a félrecímkézés, a fogyasztóvédelem pedig azokban az esetekben intézkedik is, ha a csomagban például olcsóbb termék található, érdemes a fogyasztóvédelemhez fordulni.