November utolsó szombatján immáron 24. alkalommal várják az érdeklődőket a szervezők Magyarország legnagyobb télköszöntő madárfesztiváljára, amelynek díszvendége az idén az 50 éves Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – olvasható a civil szervezet hétfői közleményében.

A telelő vadludak – nagy lilik (Anser albifrons), vetési, vagy téli lúd (Anser fabalis), nyári lúd (Anser anser) – akár 5-6 ezer kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek a tatai Öreg-tóra.

„A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely kontinensünkön, amit egy város szinte teljesen körülvesz. Az elmúlt hetekben a Tata-környéki vizes élőhelyek alkotta Ramsari területre már folyamatosan érkeztek a madarak, ezen belül csak a tatai Öreg-tavon már 28 700 vadlúd tartózkodott. A madártömegben 24 globálisan veszélyeztetett vörösnyakú ludat (Branta ruficollis) és 4 kis liliket (Anser erythropus) is sikerült megfigyelni! Csúcsidőszakban, november végén és december elején, a tavon éjszakázó vadlibák száma akár az 65 ezret elérheti” – olvasható a közleményben.

Az érdeklődőket a sok ezer megfigyelése mellett egész nap változatos programok várják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Bejött a tűzijáték-korlátozás Tatán, a vadmadarak 80 százaléka az Öreg-tavon maradt

Vajna Tamás tudomány 2024. január 2.

Szinte maradéktalanul sikerült betartatni a 2018-ban kezdeményezett madárvédelmi csendrendeletet.

Pokollá tette a szilveszteri durrogtatás a tatai vadludak életét – DE ENNEK MOST VÉGE

Qubit.hu tudomány 2019. január 3.

Tata önkormányzata fogta magát, és betiltotta a tűzijátákozást a november elejétől a tél végéig tartó időszakra. Ez volt hosszú évek óta az első szilveszter, amikor a durrogtatás nem űzte el a vadludakat.

Magyar kutatók: A vízimadarak a stabil, kiszámítható és konzekvens kormányzást kedvelik

Vajna Tamás tudomány 2017. december 21.

A védett területek önmagukban kevesek, a veszélyeztetett élővilág csak ott van biztonságban, ahol az államigazgatás országos és helyi szintjei, valamint a civil szervezetek is jó hatásfokkal működnek – derül ki a Nature-ben megjelent, magyar kutatók által is jegyzett új ökológiai tanulmányból.