A Floridai Egyetem kutatói egy úttörő kísérletben több bordásmedúza összekapcsolásával hoztak létre kimérákat, vagy ahogy a kutatók nevezik őket, neurobotokat. A kutatócsoport bebizonyította, hogy nemcsak az állatok fizikai testrészei kapcsolhatók össze, hanem ilyenkor az idegrendszerük is egyesül, és egy működőképes, integrált hálózatot alkot.

Ezt az összekapcsolódást neuronfestési technikákkal igazolták, amelyek kimutatták, hogy az idegsejtek az egyesülési pontokon keresztül felveszik egymással a kapcsolatot. Több kiméra akár egy hétig is képes volt életben maradni, ami a kutatók szerint új lehetőségeket nyit a szintetikus biológia és a szövettechnológia területén.

A kísérlet egy korábbi brit-japán kutatásra épül, amely a természetben előforduló összekapcsolt bordásmedúzákról, és azok öngyógyító mechanizmusairól számolt be.

A floridai tudósok komplex beavatkozásokat hajtottak végre egyedeken belül és egyedek között is, még a primitív agyszerű struktúrákat is kicserélve. Így azt is sikerült kimutatniuk, hogy a sérült egyedek 90 százalékos sikerességgel összekapcsolódtak, és ki tudták használni egymás egészséges részeit.

Ez a módszer új, additív megközelítést nyújt a fiziológia tanulmányozására, szemben az olyan elterjedtebb, szubtraktív metódusokkal, mint például a géneltávolítás. Mivel a bordásmedúzák nem rendelkeznek olyan immunmechanizmusokkal, amelyek a legtöbb állatban az idegen sejtek kilökődéséért felelnek, a módszer új utakat nyithat a regeneratív gyógyászatban.

A kutatók arról is beszámoltak, hogy miután több fajból (pl. Mnemiopsis leidyi, Bolinopsis microptera, Pleurobrachia bachei) is sikeresen hoztak létre kimérákat, most a fajok közötti fúziókat tesztelik, de ezeknek a kísérleteknek az eredményei egyelőre nem nyilvánosak.