A bronzkori nebrai égi korongot 1999-ben fémdetektorral találták meg a németországi Nebra város közelében. A mintegy 30 centiméteres bronzkorong valószínűleg a legrégibb fennmaradt égboltábrázolás, de az eredetiségét többször cáfolták az elmúlt évtizedekben.

Egy friss tanulmány azonban rámutat, hogy azt az eljárást, ahogy a korongot készítették, nem lehetett volna reprodukálni a közelmúltban, így a korong minden bizonnyal eredeti kell, hogy legyen. A Live Science ezen kívül kiemeli azt is a tanulmány szerzőire hivatkozva, hogy a korong anyaga egy olyan ausztriai bányából származhat, amelyik a később már nem működött. Ez a tény gyakorlatilag teljesen kizárja, hogy a korong sokkal fiatalabb legyen, mint ahogy azt elsőre becsülték.

A kora bronzkori megmunkálási technológia ugyanakkor nagyon fejlett volt: egy 10 ciklusos megmunkálási eljárással készülhetett a nebrai korong. Ez azt jelenti, hogy a korabeli kovácsok összesen 10 alkalommal mintegy 700 Celsius-fokra hevítették az anyagot a kovácsolás során. Ez idő- és erőforrásigényes feladat, amit a kutatók szerint nem valószínű, hogy hamisítók rááldoztak volna egy hamis korong elkészítésére.

A korongon a Nap, a Hold és a Plejádok csillagkép látható, amelyeket arannyal kovácsoltak a bronzkorongra. A damaszkolásnak nevezett eljárással nemesfémekből készítettek mintákat dísz- és használati tárgyakra, a technika pedig Damaszkuszból ered. Itt számos kovács szakosodott erre a technikára.