A kutatás részletesen körüljárja, hogyan készült a mintegy 3800 éves lelet a korabeli eszközökkel és technológiákkal.
Napnyugta után káprázatos látványt nyújtott a Napot 80 000 évente megkerülő üstökös a Hármashatár-hegyről. A C/2023 A3 (Tsuchinshan–ATLAS)-t a következő napokban nyugat felé érdemes keresni a kora esti égen.
Kutatók négy ékírásos agyagtáblát fordítottak le, amik több mint száz éve a British Museum gyűjteményében hevernek.
Tiszta égboltra és egy igazán lenyűgöző égi jelenségre számíthatunk: az év egyetlen nappali bolygófedése lesz látható.
A Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz is látható lesz az égbolton a Hold alatt napnyugta után.
A Vénusz, a Merkúr, a Szaturnusz, a Jupiter és a Mars szabad szemmel is látható lesz, de távcsővel az Uránuszt és a Neptunuszt is el lehet kapni este.
Már a Starlink több ezer műholdja is túl sok fényt vert vissza ahhoz, hogy éjszaka ne okozzon gondot a tudományos megfigyelésekben, de egy texasi mobilszolgáltató most még nagyobb, még fényesebb műholdakat küld az égbe.
Csütörtökön lesz a legnépszerűbb meteorraj, a Perseidák maximuma, ennek alkalmából szerte az országban várják a csillagvizsgálók a hullócsillagok iránt érdeklődőket.
A Johns Hopkins Egyetemen kutató Szalay A. Sándor egy patológus kollégájával közösen vágott bele az AstroPath projektbe, amelyben a rákos sejtekről a csillagvizsgálók technikájához hasonlóan készítenek képeket, amelyek Google Térkép-szerű tumoratlasszá állhatnak össze.
Az ég szemlélésének napi gyakorlata már régen nem része a filozófiának, megszűnése a csillagászatban azonban új jelenség: a digitális technológia általánossá válásának következménye. „Az ég megfigyelőinek korszaka ezzel véget ér – írja Aleks Scholz – az új eget mérnökök és programozók »alkotják«”.
Már az asztrofotósoknak sem lehet nyugtuk a Starlink műholdrajától.