A koronavírus-járvány miatt nő az aggodalom amiatt, hogy az űrből származó minták vagy az idegen bolygókon landoló űrhajósok fertőző mikrobákat juttatnak a bolygóra. A NASA szigorú protokollok szerint jár el, és úgy kezel egy-egy űrbéli mintát, mintha maga az Ebola lenne, de a magáncégeket nehéz szabályozni.
Minden úgy történt, ahogy azt a mérnökök megtervezték.
Az 50 évvel ezelőtti Holdra szállás nemcsak technikai vagy geopolitikai szempontból volt jelentős, hanem a modern bolygótudományt és Naprendszerünk felderítését is megalapozta.
Az Apollo-küldetések képeit feljavítva és összefoltozva mai szemmel is élvezhető panorámafotókat szerkesztettek a NASA szakértői.
Az 1960-as évek űrháborújában mindent felülírt a látszat: az űrhajókba valójában nem is kellettek emberek, de Gagarin jót tett a szovjet propagandának, ami végső soron a Holdra szállásba hajszolta az USA-t. De mit keresett egy náci tudós a NASA körül, és miért maradt volna el az űrverseny, ha nem ölik meg Kennedyt?
A hidegháború ellenére az Egyesült Államok és a Szovjetunió komolyan fontolgatták, hogy félreteszik az ellenségeskedést a tudomány kedvéért. A nagy összeborulásból mégsem lett semmi, a közös űrkutatás 1975-ben valósult meg, de még a mai űrversenyt is feszültségek terhelik.
A Yutu-2 kínai űrszonda olyan ásványokra talált, amelyek a Hold köpenyében keletkezhettek. Ilyeneket egyik korábbi robotszondás mintavisszahozó küldetés vagy Apollo-holdraszállás során sem sikerült találni.
A Csang'o-4 lekapta a Jáde Nyúl 2-t, erre a Jáde Nyúl 2 visszalőtt. Ekkor lépett akcióba a Szarkahíd. De mi köze mindehhez Kármán Tódornak?
Fedélzetén burgonya- és lúdfűpalántákkal a Hold Földről nem látható féltekéjét kutatja majd a Csang’o-4 űrszonda, és előkészíti a 2030-ra tervezett első kínai holdra szállást.
A NASA csak a Mars előszobájának tartja a Holdat , a Roszkoszmosz viszont elsődleges céljának tekinti, hogy 2040-re orosz kolónia éljen az égitesten. A szovjet csodát élnék újra, miközben virágzik a korrupció az orosz űrügynökségen belül.
Az első ember című, Velencében bemutatott film úgy teszi izgalmassá a Ryan Gosling alakításában megjelenő, elsőként a Holdra szálló űrhajós történetét, hogy az elejétől kezdve pontosan tudjuk, mi lesz a vége.
Íme az 1969. július 20-án este negyed 9-kor végrehajtott Holdra szállás kevéssé ismert szereplői: a nyugalmazott könnyűipari dolgozók, a törött kapcsoló, a kegyetlen por, egy toll és egy óra.
A Trump-féle új NASA a holdra szállás és a Mars-missziók megteremtésébe pumpálja a milliárdokat, miközben a kormány ellehetetleníti a klímakutatásokat. Most először a népet is megkérdezték arról, miket tartanak a NASA legfőbb feladatainak.
Nézze csak meg azt a sziklát az Apollo 16 űrhajósától jobbra a háttérben! A NASA ötven éve mindenkit átver!