Nem igaz, hogy csökken a világ élelmiszer-termelése, csak ami van, azt rosszul osztjuk el

A világ egyes részein tapasztalható termeléscsökkenés azt a benyomást keltheti, hogy a globális élelmiszertartalékok stagnálnak, vagy csökkennek. Valójában azonban az elmúlt hat évtizedben a bolygó terméshozamai megnégyszereződtek – derül ki egy friss tanulmányból, az University of Idaho munkatársaitól.

Ezzel együtt innovációra lesz szükségünk ahhoz, hogy az éghajlatváltozás hatásai mellett is fenntartsuk ezeket a hozamokat, és hogy az élelmiszert egyenletesebben osszuk el a világban. Azaz nem annyira az élelmiszerhiány a probléma, hanem az élelmiszer-biztonság hiánya – részletezi cikkében az Anthropocene Magazine.

Más terméshozam-vizsgálatokkal ellentétben, amelyek a globális hozamot súly alapján mérik, egy új tanulmány az éves terméshozamot kalóriabecsléssé alakította át. A súlybecslések nem teszik lehetővé a különböző termények összesítését, a kalóriák használata azonban pontosan ezt teszi lehetővé.

Ezt a megközelítést alkalmazva a kutatók 144 növény termését vizsgálták meg, ez a globális termőterület 98 százalékát fedi le. Hatvan évet vizsgálva, 1961 és 2021 között számolták össze a terméshozamukat. Az egyes növények éves terméshozamát kalóriabecsléssé alakítva, az adatok összegezhetők voltak minden évben egyetlen, az egész Földre vonatkozó termelékenységi mérőszámban.

Az első tanulság az volt, hogy a globális hozamnövekedés az elmúlt hat évtizedben stabil maradt. Bár egyes növények, régiók vagy országok esetében a növekedés lassabb volt, ezt máshol a növekedés ellensúlyozta.

Valójában a világ által termelt élelmiszerek mennyisége az 1960-as évek óta 158 százalékkal nőtt. A kutatók kiszámították, hogy ez a növekedés hektáronként 33 kilogramm búzának felel meg. A globális termésnövekedés 60 százalékát négy fő termény – búza, kukorica, rizs és szójabab – adta.

A kutatók azt is kimutatták, hogy az 1961 óta bekövetkezett 158 százalékos globális hozamnövekedés illeszkedik az ezalatt bekövetkezett 152 százalékos népességnövekedéshez, ami arra utal, hogy az élelmiszertermelés összhangban van a globális kereslettel.

Mindez ellentétes azzal az uralkodó narratívával, amely szerint a világ termőterületei lassan csökkennek és a minőségük is egyre rosszabb.

Arról persze szó sincs, hogy minden rendben volna: a bőséges globális kínálat nem egyenlő a bőséges hozzáféréssel. A világ számos részén, jellemzően az alacsony jövedelmű országokban, óriási élelmezési instabilitással kell még mindig szembenézni. A globális kereskedelmi gyakorlatok újragondolására van szükség, hogy mindenhova jusson élelmiszer és hogy kezeljük a veszteséget és az élelmiszerpazarlást, amely évente hatalmas mértékű.

Ráadásul a folyamatosan növekvő élelmiszer-terméshozamok az éghajlatváltozás mellett nem lesznek magától értetődőek. A szélsőséges időjárás, a hőség és az aszály hatásai valószínűleg rontani fogják, a terméshozamokat, és nemcsak az élelmiszerbiztonsági szempontból már most is bizonytalan országokban, hanem az egész bolygón így lesz.

Ajándékozz Qubit+ tagságot karácsonyra!