Két legyet egy csapásra: az ehető gombák termesztéséhez nem kell túl sok termőtalaj, ráadásul növekedésük során rengeteg szén-dioxidot is képesek megkötni.
A világ teljes gabonatermésének 54 százalékát takarmányozásra és a bioüzemanyagok előállítására használja fel az emberiség.
Az ENSZ ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos-politikai platformjának friss jelentésé szerint a világ szegényeinek 70 százaléka a vadvilágból él. A világszerte hasznosított fajok száma eléri az 50 ezret.
Létezik hiperlokálisabb étel annál, amit néhány emelettel lejjebb, egy beltéri vertikális farmon termesztenek? A svéd főváros fotómúzeumában felszolgált saláta, petrezselyem, bazsalikom és menta sem földet, sem napot nem lát, viszont finom, és nem drágább, mint a spanyol import.
Lehoczky Annamária éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokokon megjelent cikkében az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb jelentését elemzi.
A hamis banánt ma csak Etiópiában fogyasztják, de a növény a sajátos tulajdonságainak köszönhetően máshol is termeszthető lehet, és több mint százmillió ember élelmezési problémáira kínálhat megoldást.
Radikális változtatás híján a klímaválság miatt tovább csökkent az import élelmiszerek hozzáférhetősége, és jóval nagyobb lesz a hiány, mint a történelemben bármikor.
Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás globális helyzetéről beszámoló friss jelentés szerint hiába tapasztalható előrelépés egyes területeken, a világ inkább visszafelé halad, és nem elsősorban a pandémia miatt.
A 20. században stabilan nőtt az intelligenciahányados, mostanra azonban megfordulni látszik a Flynn-effektus. Az egyelőre lokális jelenségnek többféle oka lehet az életmódtól az oktatásig.
A felmelegedés önmagában is a mezőgazdasági termelés visszaesését vonja maga után a Föld nagy részén, ráadásul a növekvő népesség etetéséhez 56 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést. Ehhez viszont sem elég megművelhető föld, sem elég víz nem áll rendelkezésre. A Budapesten rendezett Tudományos Világfórumon kutatók kongatták a vészharangot.
A magyarázat nem a klímaváltozás miatti aggodalom, hanem a sertéspestis – írják a ENSZ élelmezésügyi szervezetének új jelentésében.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?
Bár a légköri szén-dioxid-szint növekedése magasabb termésátlagot eredményez, a földlakók alapélelmiszerét jelentő gabonafélék tápértéke ezzel arányosan csökken – derül ki a legfrissebb kutatásokból.