Pitonhússal elégítenék ki az emberiség egy részének fehérjeigényét ausztrál és brit kutatók
03.18.
Az olcsón és minden másnál környezetkímélőbben tenyészthető óriáskígyók húsa állítólag van annyira ízletes, mint a baromfié.
élelmezés
Mit egyen a magyar, hogy megélje a holnapot?
02.21.
A WWF friss, konkrét javaslatokat is tartalmazó étrendi országjelentése szerint a magyarországi táplálkozási szokások nem felelnek meg a nemzetközi egészségügyi ajánlásoknak, ráadásul az elfogyasztott ételek előállítása is fenntarthatatlan módon folyik.
Olcsó és fenntartható fehérjeforrást fejlesztettek rizsből és marhahús-őssejtekből
02.15.
Táplálóbb és a környezetnek is jobb a hibrid rizs, ami mandulás vagy vajas illatával és marhahúsra emlékeztető ízével egy komplett étkezést is kitehet.
Még többet lehetne kihozni a gyümölcsösökből, ha ehető gombákkal turbóznák őket
2023.03.21.
Két legyet egy csapásra: az ehető gombák termesztéséhez nem kell túl sok termőtalaj, ráadásul növekedésük során rengeteg szén-dioxidot is képesek megkötni.
A globális gabonatermés kevesebb mint feléből lesz csak élelmiszer
2022.07.12.
A világ teljes gabonatermésének 54 százalékát takarmányozásra és a bioüzemanyagok előállítására használja fel az emberiség.
A vadon élő növények és állatok tartják el a Föld népességének felét
2022.07.11.
Az ENSZ ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos-politikai platformjának friss jelentésé szerint a világ szegényeinek 70 százaléka a vadvilágból él. A világszerte hasznosított fajok száma eléri az 50 ezret.
A stockholmi Fotografiska múzeum éttermében azt a salátát eszed, amit a házi inkubátorban növesztenek
2022.06.03.
Létezik hiperlokálisabb étel annál, amit néhány emelettel lejjebb, egy beltéri vertikális farmon termesztenek? A svéd főváros fotómúzeumában felszolgált saláta, petrezselyem, bazsalikom és menta sem földet, sem napot nem lát, viszont finom, és nem drágább, mint a spanyol import.
A klímaváltozás kiürítheti a világ éléskamráit, elveszhet a magyar kukoricatermés java
2022.03.11.
Lehoczky Annamária éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokokon megjelent cikkében az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb jelentését elemzi.
Az etiópiai hamis banán lehet a klímaváltozást is átvészelő szuperélelmiszer
2022.01.21.
A hamis banánt ma csak Etiópiában fogyasztják, de a növény a sajátos tulajdonságainak köszönhetően máshol is termeszthető lehet, és több mint százmillió ember élelmezési problémáira kínálhat megoldást.
A koronavírus, az olajárnövekedés és a szélsőséges időjárás miatt emelkedtek rekordközelbe az élelmiszerárak
2021.09.29.
Radikális változtatás híján a klímaválság miatt tovább csökkent az import élelmiszerek hozzáférhetősége, és jóval nagyobb lesz a hiány, mint a történelemben bármikor.
ENSZ: Súlyosbodott az éhezés a világjárvány alatt
2021.07.12.
Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás globális helyzetéről beszámoló friss jelentés szerint hiába tapasztalható előrelépés egyes területeken, a világ inkább visszafelé halad, és nem elsősorban a pandémia miatt.
Évről évre csökken a nyugati országok lakóinak IQ-ja
2021.05.11.
A 20. században stabilan nőtt az intelligenciahányados, mostanra azonban megfordulni látszik a Flynn-effektus. Az egyelőre lokális jelenségnek többféle oka lehet az életmódtól az oktatásig.
Lehetetlen küldetésnek tűnik, hogy 10 milliárd ember jóllakjon, és a felmelegedés is 2 fok alatt maradjon
2019.11.22.
A felmelegedés önmagában is a mezőgazdasági termelés visszaesését vonja maga után a Föld nagy részén, ráadásul a növekvő népesség etetéséhez 56 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést. Ehhez viszont sem elég megművelhető föld, sem elég víz nem áll rendelkezésre. A Budapesten rendezett Tudományos Világfórumon kutatók kongatták a vészharangot.
20 éve először idén csökkenhet a világ hústermelése
2019.11.08.
A magyarázat nem a klímaváltozás miatti aggodalom, hanem a sertéspestis – írják a ENSZ élelmezésügyi szervezetének új jelentésében.
A biogazdálkodásra való teljes átállás felgyorsítaná a klímaváltozást, de ettől még ez a jövő
2019.11.06.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?