A Hold talaját modellező földben már életképesek a magok, hamarosan feljuttatják őket az űrbe is, hogy kiderüljön, az utazás okoz-e elváltozásokat bennük.
Persze föld is kell a fenntartható növénytermesztéshez, de egy új kutatás szerint akkor lesz az igazi a jalapeño, ha legalább 50 százalékban újrahasznosított üveghulladékban nő.
Az NGT betűszóval jelölt új genetikai technikák liberalizációja a korábbi módszerekkel módosított növények szabadföldi termesztésének szigorú uniós korlátait nem érintené, ugyanakkor szabadabbá tenné a génszerkesztéses nemesítési eljárásokat.
Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.
Az Artemis–3 legénysége 2026-ban érkezhet meg a Holdra, ahol a növénytermesztés mellett vízjégkészletek után kutatnak majd, illetve holdrengéseket mérnek.
Amerikai kutatók gombákkal és földigilisztákkal tették termékeny táptalajjá a holdport tartalmazó talajkeveréket.
A szóló szőlő csak suttogott, a csengő barack elfagyott, de a kukorica és a többi gabonaféle megmentette az évet: az agrárágazat teljesítménye tavaly 6,5 százalékkal haladta meg a katasztrofális előző évit, és ez az egész magyar gazdaság teljesítményén meglátszott.
Egy svéd kutatók által kifejlesztett hidropóniás rendszerben alacsony feszültséggel gyorsították fel árpapalánták növekedését.
Az új technológiák időjárásálló és magas hozamú növényeket ígérnek. Az EU most hajlik arra, hogy lazítsa a korábbi szigorú szabályozást, és meglepő módon a magyar agrártárca is egyre engedékenyebb – a természetvédők aggályai ellenére.
Az európai talajok 45 százaléka glifozáttal vagy annak bomlástermékeivel szennyezett. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a tagállamokra bízza, hogy meghosszabítják-e a vitatott gyomirtó hatóanyagának engedélyét.
Az Európai Bizottság hétfőn megjelent javaslata szerint a szigorú uniós GMO-szabályozás nem terjedne ki az elmúlt húsz évben fejlesztett génszerkesztési módszerekkel nemesített növények közcélú termesztésére. Óriási a tiltakozás.
A magyarországi termőterületek kétharmadát veszélyezteti valamilyen talajpusztulási folyamat, amit az általánosan használt módszerek tovább fokoznak. Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének munkatársai videón mutatják be a piacképes, de talajbarát alternatívákat.
A növénytermesztés lehetséges módjait keresik a Föld légkörén kívül.
A világ teljes gabonatermésének 54 százalékát takarmányozásra és a bioüzemanyagok előállítására használja fel az emberiség.
Az emberiség 104 millió négyzetkilométeres életterületének harmadát vonta be eddig a mezőgazdasági termelésbe. Ennek háromnegyedét állattartásra és takarmánytermesztésre használjuk, a közvetlen emberi fogyasztást szolgáló a növénytermesztés pedig mindössze a mezőgazdasági területek negyedén folyik.