Bármilyen időjárás modellezhető egy brit egyetem új, kísérleti növénytermesztő kamráiban
Ezekben a kamrákban nemcsak a világ különböző részeinek jelenlegi és jövőbeli időjárási körülményei modellezhetők, de a paramétereket is befolyásolni lehet.
élelmiszerbiztonság
Nem igaz, hogy csökken a világ élelmiszer-termelése, csak ami van, azt rosszul osztjuk el
Hatvan év alatt 158 százalékkal nőtt a megtermelt élelmiszer mennyisége, eközben a népesség 152 százalékkal nőtt. Úgy tűnik, van elég élelmiszerünk, de a kereskedelmi politikákat és gyakorlatokat sürgősen újra kellene gondolni.
Az új kínai kísérleti krumpli akkora, mint egy fürjtojás és ellenállóbb lesz a klímaváltozással szemben
Egyre nő a hőmérséklet és egyre gyakoribbak a heves esők is Kína nagy krumplitermesztő területein, ezért új, ellenálló fajtára van szükség. Lehet, hogy megtalálták?
Eddig senki sem számolt az egyidejű globális terméskieséssel, pedig muszáj lesz
Az északi félteke kontinensei és óceánjai fölött 7-12 kilométeres magasságban száguldó futóáramlás eddig kimaradt a mezőgazdasági klímamodellekből.
Meg kell védeni a magyar gasztronómiát a rovarfehérjéktől, úgyhogy megújul az élelmiszerek jelölési rendszere
Messze még a kukacpörkölt és a rovarnokedli egyeduralma, de az új jelöléseknek köszönhetően még nehezebb lesz véletlenül rovaralapú élelmiszereket pakolni a kosárba.
Az Európában kapható alma harmadán található rovarirtó- vagy méregmaradvány
A növekvő kereslet miatt egyre több növényvédő szer fogy, és ennek megfelelően egyre több ilyen vegyszer is jut az ember szervezetébe: míg 2011-ben csak a vizsgált kivik 4 százalékán talátak maradványokat, 2019-ben már a 32 százalékukon akadt ilyesmi.
Az ENSZ elhúzódó élelmezési krízisre figyelmeztet
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint az elkövetkező években gabona- és műtrágyahiányra lehet majd számítani, a háború, a globális felmelegedés és a világjárvány együttes hatására pedig tízmilliók élelmiszerellátása kerülhet veszélybe.
A vegyész, aki már kétszáz éve rájött, hogy az ipari élelmiszergyártás fenntarthatatlan
Széchenyi István kedvenc vegyésze, a német Friedrich Accum 1820-ban megjelent könyvében kíméletlenül dokumentálta, hogyan uralták el a profit érdekében felhasznált kémiai adalékanyagok az éppen kialakulófélben lévő élelmiszeripart, és hogyan vált gyakorlattá a fogyasztók átverése.