Kegyetlen bronzkori mészárlás nyomaira bukkantak Angliában

„A kora bronzkori Britanniából nagyon kevés bizonyítékunk van az erőszakra, az eddigi kutatások leginkább a kereskedelemre, a mezőgazdálkodásra, a fazekasságra és a temetésekre koncentrálnak” – mondta a Guardiannak Rick Schulting régész, aki egy friss tanulmány vezető szerzőjeként egy különösen erőszakos esetet tárt fel négyezer évvel ezelőttről. Az erőszak persze ekkoriban sem volt ritka, de viszonylag kevés, bizonyíthatóan erőszakos halált halt ember maradványai kerültek elő a bronzkorból, egy észak-angliai lelőhelyről viszont 37 ilyen holttest is előkerült a hetvenes években. A csontokat sokáig csak őrizték, nem tanulmányozták, Schulting és társai most viszont alaposabban is szemügyre vették őket.

A testeket egy hasadékba vetették, innen akkor kerültek elő, amikor a hetvenes évek elején barlangászok az innen nyíló barlangrendszer bejáratát keresték. A Charterhouse Warren nevű hasadék kifejezetten gazdag lelőhelynek számít, a most feltárt kora bronzkori maradványok mellett a késő bronzkorból és a római korból is találtak itt leleteket, de a most vizsgáltak azért különlegesek, mert kannibalizmus nyomait is hordozzák. A kutatásból nem derült ki, hogy a (legalább) 37 áldozat milyen kapcsolatban állt egymással, de az igen, hogy hogyan haltak meg, és hogy mi történt velük haláluk után.

Tömegmészárlás

Schulting szerint a maradványok alapján valószínű, hogy egy egész közösséget mészároltak le. Az áldozatok fele gyerek volt, női csontokat is találtak, ezért a régészek arra gyanakodnak, hogy az elrettentés volt a fő cél: egy ilyen eseményre akár generációkon keresztül emlékezhettek a helyiek, de még távolabb is híre mehetett. Az áldozatok koponyáját valamilyen zúzófegyverrel betörték, a karjaikat és lábaikat a haláluk után levágták, hogy hozzáférjenek a csontvelőhöz, a kézcsontokon pedig emberi fogak nyomát fedezték fel.

Az egyik épen fennmaradt koponyacsonton található vágásnyomok arra utalnak, hogy az áldozatokat megskalpolták, az állkapcson lévő nyomok pedig arra, hogy az alsó állkapcsot eltávolították. Legalább egy esetben a nyelvet is kivágták. A fejet eltávolították, ahogy a kezeket és a lábakat is, az áldozatokat emellett kibelezték. Az, hogy a csontokon nem találtak rágcsálóktól vagy húsevőktől származó fognyomokat, mindenevőkét viszont igen, arra utal, hogy a mészárlás után nem sokkal a maradványokat a hasadékba vetették, de előtte valószínűleg emberek fogyasztottak a holttestekből.

Schulting szerint a kora bronzkorban Nagy-Britanniában nem volt szokás a holttestek megcsonkítása, ahogy a kannibalizmus sem számított hétköznapinak, ezért is tartja valószínűnek, hogy itt egy erőteljes politikai üzenetről lehetett szó: vagy valamilyen erőszakos cselekményért kirótt bosszúról, vagy valamilyen különösen fontos tabu megszegése miatti büntetésről.

Pestisre utaló nyomok

A tanulmány szerint az eset időszámításunk előtt 2210 és 2010 között történhetett, és a legvalószínűbb, hogy a 37 (de lehet, hogy több) áldozattal egyszerre végeztek. A hasadékot a későbbiekben is használták, de ekkor már leginkább állati csontokat dobáltak bele, a régészek szerint valószínűleg azért, mert a barlangot az alvilág kapujának tartották.

Azt, hogy pontosan mi válthatta ki ezt az extrém erőszakot, csak találgatni tudják: a klímaváltozás, az etnikai konfliktus és az anyagi erőforrásokért való versengés sem magyarázza a történteket. Elképzelhető, hogy valamilyen apróbb konfliktus durvult el ennyire, de mivel két fogmaradványban is azonosították a pestist okozó baktériumot, elképzelhető, hogy a betegségtől való félelem, esetleg valamilyen gonosz varázslat vádja miatt szabadultak el ennyire az indulatok, amiket az éppen zajló klímaváltozási folyamatok még tovább szíthattak.

Ajándékokon töröd a fejed? Egy tuti tipp, amivel garantált örömöket szerezhetsz egy egész éven át: ajándékozz Qubit+ tagságot karácsonyra!