A csontokat a hetvenes években találták meg egy Bristol közelében lévő barlangban, a friss vizsgálatok szerint a 37 áldozatot meggyilkolták, haláluk után pedig ettek a húsukból és a csontvelőjükből is. A korból még nem került elő bizonyíték hasonlóan brutális vérengzésre.
A barlang kiváló rejtekhely lehet a Holdon állomásozó asztronautáknak, akik elmenekülhetnek ide az időjárás viszontagságai elől.
A vulkánkitörések után kialakuló, barlangszerű képződményekben először találtak emberi jelenlétre utaló nyomokat – juhot és kecskét ábrázoló sziklarajzok is előkerültek.
Most már tényleg nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne lenne műanyag.
A Jeruzsálemtől nagyjából 30 kilométernyire lévő Te’Omim-barlangot a késő római korban halottidéző szertartásokhoz használhatták.
Egy friss kutatás szerint a kilencvenezer évvel ezelőtt élt neandervölgyiek nem vetették meg a kagylókat, a halat és a rákokat sem, ez utóbbiak közül még válogattak is: a nagyobb példányokat a barlangjukba vitték, és parázson készítették el.
Életnagyságban ábrázolt emberszerű alakok és egy háromméteres csörgőkígyó is díszíti az alabamai barlang falát és mennyezetét. A kutatók 3D-s képalkotással térképezték fel az óriásfestmények sorozatát.
A 84 éves Carlo, aki inkább a sírba viszi az isztriai szarvasgomba lelőhelyeinek adatait, mint hogy rátegyék kezüket a kapzsi kereskedők. Az ausztrál altatóorvos és hobbibúvár, aki a börtönnel kacérkodott, hogy kimentse a 10 napon át egy barlangban rekedt thai gyerekeket. Az ő történetük mellett a Kínai Álomról és az elhibázott járványkezelések univerzális forgatókönyvéről szólnak a legjobb friss dokumentumfilmek.
Robert Macfarlane Lennvilág című könyvében a föld alatti birodalmat járja be a bányától a kriptáig, a génbanktól az atomtemetőig, és miközben nem kínál nagy világmegfejtéseket, úgy behúzza az olvasót az alvilágba, hogy az vagy menekülni akar onnan, vagy örökre a föld méhében maradna.
Három spanyol tudós éveken át járta az Ibériai-félsziget barlangjait, hogy modellezzék a neandervölgyiek vadászati módszereit. Úgy tűnik, hogy az ősemberek fáklyát és hálót is használtak a vadászathoz, de a kutatók szerint puszta kézzel is könnyű megfogni a madarakat.
Pirosra festették a cseppköveket az Ardales-barlang neandervölgyi lakói vagy látogatói hatvanezer évvel ezelőtt, ha pedig megkopott a kövek színe, újra befestették őket. A motívumok húszezer évvel régebbiek, mint a korábban legősibbnek tartott barlangrajzok.
Egy régészcsoport közel-keleti gyöngyöket és ásványokat talált egy izlandi vulkán alatt meghúzódó barlangban. A vulkánkitörés után kialakított szentély a korabeli világvége-elhárítás emblematikus helyszíne volt.
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.