A szárazföldi emlősökkel ellentétben a púpos vagy hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangliae) borjai nem testi kontaktussal, anyjuk döfködésével esetleg az emlők masszírozásával, hanem egyedi hangadással jelzik éhségüket – derül ki az IFL Science által ismertetett friss kutatási eredményből.

Madagaszkári és francia tengerbiológusok a Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences folyóiratban megjelent tanulmánya szerint az angolul ugatás (bark), illetve böfögés (burp) hangutánzó szavakkal leírt – magyarul inkább röfögésnek hallott – alacsony frekvenciájú, rövid hangokból álló vokalizáció megfeleltethető a szárazföldi emlősöknél azonosított magatartási mintázatnak.

A kutatók testkamerafelvételek alapján elemezték egy anya és borja közötti „párbeszédeket”, az egyes hangadási típusokat pedig hozzárendelték a megfigyelt interakciókhoz.

Az alábbi két videóban a hosszúszárnyú bálnaborjú és anyja látható és hallható:

A kutatók szerint a borjak fejlődésében meghatározó szerepet játszó vokalizáció ismeretében még fontosabb az óceánok hangszennyezésének radikális mérséklése.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Elképesztő hangokkal kommunikálnak egymással az Atlanti-óceán hosszúszárnyú bálnái

Vajna Tamás tudomány 2022. április 25.

A kutatók még 2019 végén rögzítették azokat a felvételeket, amelyek elemzését a napokban publikálták. A puskalövésre hasonlító impulzív hangjelek jelentésének tisztázása azonban még várat magára.

Úgy virgáznak a grönlandi bálnák, mint a leglazább jazzerek

Vajna Tamás tudomány 2018. április 4.

Közel kétszáz dalból álló, folyamatosan változó repertoárjukkal a grönlandi bálnák a cetfélék virtuózai – derül ki egy friss kutatásból.