Lenne elég víz a Los Angeles-i tűzvész megfékezéséhez, mégsem tudnak vele mit kezdeni

Kalifornia állam kormányzója, Gavin Newsom hétfő reggeli, helyi idő szerint vasárnap esti helyzetjelentése és a CNN összegzése szerint a január 7-én fellángolt, egy hét alatt közel 100 négyzetkilométernyi területet felperzselő Los Angeles-i tűzvészben eddig 24-en vesztették életüket, több mint 12 ezer otthon, illetve üzlethelyiség megsemmisült, miközben a veszélyeztetett területről 200 ezer ember kényszerült elmenekülni.

Az oltási munkálatokat nagyban nehezíti, hogy a régió vízvezetékhálózata nem képes az oltáshoz elégséges kapacitás szállítására – derül ki a Los Angeles Times pénteki cikkéből. A lapnak a város víz- és energiaügyi osztályát (Department of Water and Power, DWP) korábban vezető Martin Adams elmondta, hogy a rendszert nem az ilyen tűzvészek megfékezésére tervezték.

Hálózati hiányok

„A helyi vízrendszereket kivétel nélkül a helyi, kis léptékű, korlátozott időtartamú tűzesetek leküzdésére méretezték” – erősítette meg a lapnak Kathryn Sorensen, az Arizonai Állami Egyetem vízpolitikai központjának (Kyl Center for Water Policy) kutatási igazgatója. Szerinte a közművek fenntartóinak mindenképp meg kell fontolniuk, hogy milyen és mekkora tárolókapacitás fejlesztésébe kezdenek a régióban.

A Los Angeles Times szerint tény ugyanakkor, hogy amikor az első lángok felcsaptak Pacific Palisadesben, a DWP üzemeltetésében lévő víztárolót javították, így víz sem volt benne. Hogy ez mennyiben járult hozzá az oltás első napjaiban fellépő vízhiányhoz, vagyis ahhoz, hogy az oltást végzők több alkalommal is száraz tűzcsapokról számoltak be Los Angeles-szerte, egyelőre nem tudni, de Newsom kormányzó pénteken elrendelte a tűzoltást akadályozó vízellátási problémák okainak kivizsgálását. Az már kiderült mostanra, hogy a tűzoltók tisztában voltak azzal, hogy a városi tűzcsapok nem vethetők be ilyen esetekben, ezért a készenléti terveikben szerepelt a tartálykocsis kivonulás – nyilatkozta a lapnak Arthur Lester, a Los Angeles megyei tűzoltóság szóvivője.

Bár az infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos döntéseket végső soron a lakosság határozza meg, a hegyoldali zónákban előforduló erdőtüzek kockázata olyan tényező, amelyet a közműveknek figyelembe kell venniük a víztárolási infrastruktúra kiépítése során, Sorensen szerint Los Angelesben nagyon költséges lett volna olyan tározókat építeni, „amelyek alkalmas lennének az erdőtüzek mérséklésére vagy akár leküzdésére, de jelenleg azt képzelném, hogy a legtöbb itt lakó most azt mondaná, hogy megérte volna az árát”.

Tűzvonal

A szakirodalom a tűz járta élőhelyek között tárgyalja Kalifornia chaparral néven ismert természetes cserjeközösségeit, amelyet a mediterrán klíma mellett a rendszeres bozóttűz is alakít. Ezek az élőhelyek a zsúfolt nagyvárosokból a vidéki nyugalomba menekülő emberek lakóhelyeivé is váltak az elmúlt néhány évtizedben. Kalifornia tűzadaptáltnak nevezett növénytársulásait a mediterrán klímazónában előforduló keménylombú fák, például örökzöld törpetölgyek és más szárazságtűrő cserjék alkotják. Ezek az ökoszisztémák 15-25 évenként leégnek, ez szavatolja ugyanis a természetes megújulásukat. Ökológiai alapvetés, hogy a visszatérő tüzek a földtörténeti ókor óta a vegetációdinamika természetes részét képezik – az örökzöld mediterrán cserjések mellett például a szavannákon, a mérsékelt övi gyepeken, valamint a boreális fenyvesekben is. Gondot mindez akkor okoz, amikor emberi település kerül a tűz útjába.

Kaliforniában 1932 óta készítenek feljegyzéseket az erdőtüzekről, és a hivatalos statisztika szerint a 10 legsúlyosabb tűzesetre a 2000-es években, vagyis az elmúlt 20 évben került sor. A trend azonban súlyosbodni látszik. A mostani első tudományos kommentárok egyértelműen az antropocén klímaváltozás számlájára írják a napok óta pusztító tűzvészt. A nedves és száraz időszakok extrém ingadozásai, a szélsőséges szárazsággal párosuló hőhullámok nyomán egyre gyakrabban fellángoló erdőtüzek terjedését a régió növényborítása mellett az urbanizált területek épített környezete is segíti.

Bob Gomperz, az Altadena nyugati régió vízellátását biztosító dél-kaliforniai vízszolgáltató igazgatótanácsának tagja a CNN-nek azt is elmondta, hogy az általuk üzemeltetett vízhálózat nyomását ugyan a gravitáció biztosítja, de ehhez szükség van elektromos szivattyúzásra. Csakhogy mivel a tűz az elektromos vezetékek oszlopait is veszélyeztette, az áramszolgáltatók lekapcsolták a villanyt a leginkább érintett területeken.

A tűzvédelmi építési szabályok szerepe azért kiemelt, mert az árvízzel vagy hurrikánnal ellentétben a bozóttűz terjedésének sebessége nagyban függ a beépített anyagok tűzállóságától, illetve éghetőségétől. A CNN szerint a mostani tűzvész által veszélyeztetett területeken a házaknak ugyanakkor csak egy töredéke épült a szabványok 1991-es hatályba lépése és 2008-as megerősítése után. Ugyanakkor még a modern építési szabályzat elfogadása előtt épült régebbi házak is jobban védettek, ha olyan környéken vannak, ahol több újabb lakás található.

A helyi hatóságok korábban elismerték az elöregedő otthonok tűzveszélyét. Egy 2021-ben kiadott Los Angeles megyei jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy az erdőtüzek által veszélyeztetett területeken az otthonok nagy százaléka a magasabb biztonsági előírásokat tartalmazó építési szabályzatok elfogadása előtt épült.

Szakértők szerint az időjárás, a klímaváltozás és a lakosság áttelepülése miatt növekedett a tűzveszély a kaliforniai erdőkben. A korábban szezonálisnak számító erdőtüzek ma már egész évben fellobbanhatnak. A száraz levegő és talaj, valamint a meleg szelek nagyban elősegítik a tüzek gyors terjedését.