A jordániai városokban hetente legfeljebb 36 órán át van vezetékes víz, és egy emberre nem jut több napi 61 liternél. A legrosszabbul a szegények járnak, akik nem tudják megfizetni a magáncégek luxusvizének árát.
Percenként több liter víz megy kárba a konyhai és fürdőszobai csapok folyatásával, pedig a kézmosáshoz és a mosogatáshoz sokkal kevesebb is elég lenne.
A kondenzáció felpörgetésével érnék el, hogy több eső essen a világ egyik legmelegebb térségében, ahol folyamatosan nő a vízigény.
Halpusztulással fenyeget az egész országban a tavakban is vízhiányhoz vezető aszályhelyzet. A halastavak vízállása rekordalacsony, a vízminőség folyamatosan romlik, van ahol lehalászással próbálják megmenteni az állomány értékét.
Az Egyesült Királyságban a toilet-to-tap néven emlegetett visszaforgatási technológiával enyhítenének az egyre égetőbb ivóvízkrízisen.
Az elmúlt két hétben a felére csökkent a Duna vízállása Budapesten, de Szerbiában az energiaellátást, Bulgáriában a halak túlélését is veszélyezteti a folyó kiszáradása.
Így sivatagosodik el az Alföld: Jakab Gusztáv egy Békés megyei záportározó, Vass Károly a mórahalmi Nagyszéksós-tó kiszáradását dokumentálta.
Az utolsó utáni pillanatban, szakmai egyeztetés nélkül került be a kedden elfogadott törvényjavaslatba az a módosítás, amely sürgősségi eljárásban törölné el a magánkutak kötelező engedélyeztetését, és gyakorlatilag megtiltaná a hatóságoknak azok ellenőrzését is. A módosítás a WWF szerint az ivóvízbázisaink minőségét is veszélyeztetheti.
Bár a július eleji ivóvízkrízist átmenetileg sikerült enyhíteni, a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlatot radikálisan át kell alakítani ahhoz, hogy az ország lakható maradhasson, és a mezőgazdasági területek ne váljanak pár évtized alatt sivataggá.
Pest megyében Solymár mellett Ürömön, Pilisborosjenőn, Pilisszentivánon, Budakalászon, Pomázon, Pilisszántón, Pilisszentkereszten, Pilisvörösváron, Csobánkán és Szentendrén nincs elég víz, de locsolási tilalmat rendeltek el Ráckevén, sőt a Heves megyei Füzesabonyban és Sarudon is kritikus a helyzet.
A Kumulus–1 nevű készülék külső áramforrás és további vízfelhasználás szüksége nélkül képes tiszta vizet előállítani, ami emberek milliárdjainak jelenthetne segítséget az egyre gyakoribb vízválságos időszakokban.
Olyan területen vetik be a helyi víztározókra támaszkodó hóágyúkat, ahol az intenzív mezőgazdasági öntözés, a gyors urbanizáció és a száraz éghajlat együttes hatása miatt már így is emberek milliói maradnak időnként víz nélkül.
Az Alphabet kísérleti műhelye, az X prototípusa néhány napelem és ventilátor segítségével lecsapolja a légköri levegő nedvességtartalmát, és így egy nap alatt 3,6 liter tiszta ivóvizet tud létrehozni szinte a semmiből. A szokásoktól eltérően, a vízválságra való tekintettel nyilvánosságra is hozták a készülék előállításához szükséges szoftveres és hardveres adatokat.
Egyelőre azonban van más út: csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásait. A fokvárosi vízválság viszont már most tarthatatlan, ezért a helyi kutatók elkezdtek radikális megoldásokban gondolkodni – kémiailag csavarnák le a Nap erejét.
Nem ez az első eset az elmúlt hetekben, hogy a szárazságtól szenvedő Ausztráliában vízrablást követnek el.
Egy kelet-ausztráliai iskolába palackozott vizet szállít az állam, miután kiapadt az ellátását biztosító kút. A palackozott vizet azoktól a cégektől vásárolták meg, amiket a vízhiány kiváltásával vádolnak. Kevesebb az eső, fogynak a folyók, nagy bajban van Ausztrália.
Az öntözésfejlesztésre készülő gazdáknak nem kell majd környezeti hatásvizsgálatot lefolytatniuk, mivel az engedélyezés szabályai nem vonatkozni majd rájuk. A kormány tervezete egy rendkívül vízigényes ágazat vízhasználatát fokozza, de nem tartalmaz víztakarékosságra ösztönző elemeket, figyelmeztet a természetvédelmi szervezet.
A Földet ivóvízhiány fenyegeti, miközben a bolygó 70 százalékát víz borítja – ennek túlnyomó része azonban ihatatlan sós víz. Ezt a problémát igyekeznek egyre több helyen sótalanító üzemekkel megoldani, amik viszont újabb környezeti problémákat vetnek fel.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
25 millió és egymilliárd közé becsülik azok számát, akik 2050-ig a klímaválság miatt lesznek kénytelenek elhagyni otthonaikat. Az előrejelzések szerint a legszegényebbek indulnak útnak, és nagy részük a saját régióján belül próbál élhetőbb helyet keresni. Ettől még a nemzetközi közösségnek is készülnie kellene a várható népvándorlásra, de ezt is úgy kezeli, mint a klímaváltozás többi aspektusát: leginkább sehogy.
Egy friss felmérés szerint Magyarországnak vízhiánytól nem kell tartania, de a száraz időszakok, az aszályok sokkal hosszabbak lehetnek.
A tavalyi rekordszárazság még véget sem ért, és már itt is az újabb rekord. Németország keleti részében a lakossági ivóvízellátás akadozásától tartanak.
Ezt maga a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője mondta ki egy londoni vízkonferencián.