Olyan területen vetik be a helyi víztározókra támaszkodó hóágyúkat, ahol az intenzív mezőgazdasági öntözés, a gyors urbanizáció és a száraz éghajlat együttes hatása miatt már így is emberek milliói maradnak időnként víz nélkül.
Az Alphabet kísérleti műhelye, az X prototípusa néhány napelem és ventilátor segítségével lecsapolja a légköri levegő nedvességtartalmát, és így egy nap alatt 3,6 liter tiszta ivóvizet tud létrehozni szinte a semmiből. A szokásoktól eltérően, a vízválságra való tekintettel nyilvánosságra is hozták a készülék előállításához szükséges szoftveres és hardveres adatokat.
Egyelőre azonban van más út: csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásait. A fokvárosi vízválság viszont már most tarthatatlan, ezért a helyi kutatók elkezdtek radikális megoldásokban gondolkodni – kémiailag csavarnák le a Nap erejét.
Nem ez az első eset az elmúlt hetekben, hogy a szárazságtól szenvedő Ausztráliában vízrablást követnek el.
Egy kelet-ausztráliai iskolába palackozott vizet szállít az állam, miután kiapadt az ellátását biztosító kút. A palackozott vizet azoktól a cégektől vásárolták meg, amiket a vízhiány kiváltásával vádolnak. Kevesebb az eső, fogynak a folyók, nagy bajban van Ausztrália.
Az öntözésfejlesztésre készülő gazdáknak nem kell majd környezeti hatásvizsgálatot lefolytatniuk, mivel az engedélyezés szabályai nem vonatkozni majd rájuk. A kormány tervezete egy rendkívül vízigényes ágazat vízhasználatát fokozza, de nem tartalmaz víztakarékosságra ösztönző elemeket, figyelmeztet a természetvédelmi szervezet.
A Földet ivóvízhiány fenyegeti, miközben a bolygó 70 százalékát víz borítja – ennek túlnyomó része azonban ihatatlan sós víz. Ezt a problémát igyekeznek egyre több helyen sótalanító üzemekkel megoldani, amik viszont újabb környezeti problémákat vetnek fel.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
25 millió és egymilliárd közé becsülik azok számát, akik 2050-ig a klímaválság miatt lesznek kénytelenek elhagyni otthonaikat. Az előrejelzések szerint a legszegényebbek indulnak útnak, és nagy részük a saját régióján belül próbál élhetőbb helyet keresni. Ettől még a nemzetközi közösségnek is készülnie kellene a várható népvándorlásra, de ezt is úgy kezeli, mint a klímaváltozás többi aspektusát: leginkább sehogy.
Egy friss felmérés szerint Magyarországnak vízhiánytól nem kell tartania, de a száraz időszakok, az aszályok sokkal hosszabbak lehetnek.
A tavalyi rekordszárazság még véget sem ért, és már itt is az újabb rekord. Németország keleti részében a lakossági ivóvízellátás akadozásától tartanak.
Ezt maga a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője mondta ki egy londoni vízkonferencián.