Nemcsak nevében, de módszereiben is az évszázad biotechnológiai átverésére, a Theranos-sztorira emlékeztető történetet tárt fel a New York Times. A lap ezúttal egy olyan vállalkozásról ír, amely rákos betegeknek ígért gyógyulást új, egyébként más típusú betegségeknél legálisan használt orvosi eszközével. Csakhogy a páciensek közül többen belehaltak a kezelésbe.

A Seraph 100 névre keresztelt szűrővel egy ExThera nevű startup állt elő, de egy nagybefektető igyekezett belőle és a köré épített rákkezelésből üzletet csinálni – méghozzá egy olyan karibi klinikán, amelyre nem terjed ki az Egyesült Államok egészségügyi szabályozása, és ahová csillagászati áron juttatták el a betegeket. A kéttucatnyi reménykedő, súlyos állapotú betegből eddig hatan vesztették életüket, távol a lakóhelyüktől.

A szűrőt a hatóságok is engedélyezték, csak nem rákkezelésre

A mintegy ötven alkalmazottat foglalkoztató startup egyetlen terméket állít elő, egy szűrőberendezést, amely a cég állítása szerint alkalmas a betegek vérében keringő, a rákos áttétekért felelős daganatos sejtek kiszűrésére és eltávolítására. Tavaly év elején több ezer készüléket adtak el egy Alan Quasha nevű magántőke-befektető cégének, a Quadrant Managementnek, amely egy kis antiguai klinikán kezdte el használni azokat késői stádiumú rákos betegeken.

„Úgy érzem, hogy ezek az emberek súlyosan átvertek” – mondta a New York Timesnak nyilatkozó Kim Hudlow, akinek férje, David az antiguai klinikán több kezelésen is átesett. „Ahogyan ezt az egészet felhype-olták és elmagyarázták, azzal engem is megfogtak.” Az egyébként képzett egészségügyi nővér Kim Hudlow kezdetben nem is gyanakodott, csak amikor férje a kezelések ellenére is egyre rosszabb állapotban lett.

Miközben a Quadrant ezer dolláros darabáron vásárolta meg a szűrőket az ExTherától, a kezelésekért 45 ezer dollárt, azaz 17 és fél millió forintot kértek el a klinikán, és minden egyes újabb kezelési időszakért (vagyis minden egyes szűrő használatért) újra ki kellett fizetni ezt a díjat. Az antiguai klinikát meglátogató családtagok és egészségügyi szakemberek ijesztő körülményekről számoltak be, többek között arról, hogy a betegeket megfelelő érzéstelenítés nélkül kezelték, gyakran hiányoztak az alapvető higiéniai feltételek és a személyzet sem volt megfelelő. Az első számú problémát azonban mégiscsak az jelentette, hogy a forradalmi szűrőeszközzel kapcsolatos állítások messze túlzóak voltak – sőt, olykor egyenesen hazugságok.

A lap szerint egyébként maga a szűrő nem sarlatánság. Engedélyezve volt például a sürgősségi covidos esetek kezelésére – éppenséggel az Európai Unióban is –, és erre a célra hatásosnak is tűnt. A világjárvány után azonban az ExThera – nyilván újabb bevételi forrást is keresve – úgy gondolta, hogy készüléke hatékony lehet az áttétek képződéséért felelős CTC-k, azaz keringő tumorsejtek kiszűrésében is.

A készülék egy több mint 20 millió apró gyöngyöt tartalmazó hengeren engedi át a vért; a gyöngyöket heparin borítja, egy olyan anyag, amely hasonló ahhoz a vérerekben található molekulához, amelyhez a kórokozók kötődnek. Amikor a vér átfolyik az szűrőn, a gyöngyök az erek belső falát modellezik, kiszűrve a vírusokat, baktériumokat és gombákat. A szűrőt egy dialízisgéppel együtt alkalmazzák, amely a páciens testéből a vért az eszközbe juttatja, majd megszűrve visszaküldi a betegnek.

Ahová nem ér el a gyógyszerfelügyelet keze

Az eszközt egy 2012-ben, az amerikai védelmi minisztérium kutatási ügynöksége (DARPA) által meghirdetett pályázatra készítette el két kaliforniai vegyészmérnök, de egészen a covidjárványig kellett arra várni, hogy az engedélyek birtokában gyakorlati hasznát vegyék. A kórházaknak eladott berendezések révén pénzügyileg szárnyaló cégnek a járvány lecsengésével érthető módon csökkenni kezdtek a bevételei, ezért új utakat kellett keresni, milyen területen lehet még felhasználni a vérszűrő eszközt.

Az ExThera szabályozásért felelős vezetője, Sanja Ilic 2023 tavaszán, egy zágrábi konferencián találkozott egy helyi orvossal, akit meg is bízott azzal, hogy vizsgálja meg az eszköz hatékonyságát rákos betegeken. A kezdetben 8 fővel induló, majd még további négy alany bevonásával végzett kutatás első eredményei ígéretesek voltak: egy tüdőrákos férfi daganata zsugorodni kezdett, és több szövettani eredmény negatív lett a vizsgálat után. Igaz, a kis mintájú kutatás nem a megszokott mederben zajlott: a rákkezelésre szánt eszközök hatékonyságát vizsgáló kutatásokat általában onkológusok végzik, míg a horvát orvos vesebetegségekre specializálódott.

Mindez azonban elég volt ahhoz, hogy meggyőzze a többek között olajipari befektetéseiről ismert milliárdos üzletembert, Alan Quashát, aki több millió dollárt pumpált az ExTherába, és Quadrant Clinical Care nevű új leányvállalatán keresztül kibérelt egy kis magánklinikát Antigua szigetén, ahová nem ér el az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) keze.

Tavaly februárban már voltak figyelmeztető jelek arra vonatkozóan, hogy valami bűzlik Antiguán. Az ExThera orvosi ügyekért felelős igazgatója, Jonathan Chow ellátogatott a klinikára, és nem hitte el, amit lát: a betegek erősen véreztek, és volt, aki sikoltozott a fájdalomtól. Egyetlen onkológus sem volt az intézményben, miközben tanúk azt állították, hogy a klinika vezető orvosa, Joey John képalkotó eljárás alkalmazása és megfelelő érzéstelenítés nélkül végzett beavatkozásokat. Chow azt is megtudta, hogy a betegeket arra utasítják, hogy álljanak el a kemoterápiától, ami pedig jelenleg a legmegbízhatóbb kezelés a rák terjedésének megállítására. Miután visszatért az Egyesült Államokba, levélben figyelmeztette az ExThera vezetését, hogy mi folyik a klinikán, ám szavait nem vették komolyan, ezért felmondott a cégnél.

Halálos hazugságok

A New York Times részletesen ír David Hudlow történetéről is, aki az antiguai klinikán két fordulónyi kezelés után egyre rosszabb állapotba került, és később hiába jelentkezett be egy kórházba az Egyesült Államokban, ott már nem tudtak rajta segíteni, napokon belül elhunyt. A folyamat során a Quadrant Clinical Care végig hitegette a férfit és családját – például azt mondták neki, a fájdalmait jó jelnek kell tekinteni, hiszen erős immunválaszt ad a szervezete. John Preston, az ExThera vezetőségi tagja (és Quasha régi üzleti partnere) azt állította neki, hogy három páciens már meggyógyult a kezelésnek köszönhetően.

A lap azt is megemlíti, hogy amikor egy másik páciens, az áttétes mellrákkal küzdő Ashley Sullivan rákérdezett, hogy nála miért nem működik a szűrés, ami a horvát betegeknél olyan hatásos volt, Sanja Ilictől SMS-ben azt a választ kapta: „Nem tudom ki mondta magának, hogy nem működik, amikor nullára csökkentettük a CTC-szintjét.” Sullivannek a második körös szűrés után új daganat jelent meg a tüdejénél, és három hónappal később életét vesztette.

Amikor a New York Times részletes kérdésekkel fordult az ExTherához, azt a választ kapta, hogy Prestont megkérték a távozásra a vezetőségből, Ilictől megváltak, valamint a Quadranttal is megszűnt az együttműködésük. Utóbbiról a befektető, Alan Quasha elmondta, közös üzleti döntés volt, és „semmi köze sincs a szűrőkezelés hatékonyságába vetett hitünkhöz”.

Évente több mint 600 ezer amerikai veszti életét a rák elleni küzdelemben, és az elmúlt évtizedekben elért összes orvosi előrelépés ellenére az áttétes betegek terápiás lehetőségei továbbra is korlátozottak – írja a lap. A legtöbb esetben a sztenderd még mindig a kemoterápia és a sugárkezelés. Az Antiguán kezelt több mint húsz beteg közül eddig egyetlen egy jelezte, hogy a szűrés óta javult az állapota, míg a Times legalább hat olyan embert azonosított, aki a kezelése óta meghalt.

Bár az ExTherával elvileg már nincs kapcsolatban, a Quadrant Clinical Care továbbra is alkalmazza a vérszűrő berendezést az antiguai klinikáján, ahol egy raktárban több ezer szűrőt halmoztak fel.