Az emberelődök nagyjából 25 millió évvel vesztették el azt a legtöbb emlősfajnál máig létező képességüket, hogy fülkagylóik elfordításával pontosítják a figyelmüket felkeltő akusztikai inger mibenlétét. Az ehhez szükséges izmok ugyan még megtalálhatók a mai embereknél is, de már nem töltik be eredeti funkciójukat, bár egyesek még képesek füleik akaratlagos megmozdítására.

A Frontiers in Neuroscience folyóiratban 2025. január 31-én megjelent tanulmány szerzői arra voltak kíváncsiak, hogy megőriztek-e bármit is evolúciós örökségükből az emberi fül mozgatására hivatott aurikális izmok – írja a brit Guardian.

A kutatás elektromiográfiás (EMG) módszerrel vizsgálta 20 jól halló önkéntes aurikuláris izmainak elektromos aktivitását. Az erős akusztikai koncentrációt igénylő kísérleti szituációkból kiderült, hogy a fülkagylót felfelé és kifelé emelni hivatott fülizmok aktivitása a legerősebb figyelmet igénylő helyzetben volt a legnagyobb, míg a fülkagylót a tarkó felé húzó hátsó fülizmok akkor voltak leginkább aktívak, amikor az alanyok mögül érkeztek a megfigyelendő hangok.

A kutatók szerint ugyanakkor az általuk mért aktivitási értékek annyira alacsonyak voltak minden tesztalanynál, hogy nem túlzás azt állítani, hogy a modern emberek aurikális rendszere ma már nem képes betölteni eredeti funkcióját, a fülmozgatás hiánya ugyanakkor azért nem jelentett evolúciós hátrányt az emberré válás során, mert a felegyenesedéssel jelentősen megnőtt a nyak mobilitása, a fej elfordíthatósága pedig kompenzálta a fülhegyezés képességének elcsökevényesedését.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Pssszt! Hallod a csend hangját?

Bodnár Zsolt tudomány 2023. július 11.

Vajon ténylegesen halljuk a csendet, vagy csak a hangok hiányából következtetünk rá? Évszázados filozófiai vita, de egy friss kutatásban igyekeztek pontot tenni az ügy végére.

A fülbemászó dallamok fájdalomcsillapító hatása nem illúzió, egereknél már sikerült tisztázni az egész neurobiológiai folyamatot

Vajna Tamás tudomány 2022. július 8.

A laborállatok naponta 20 percen át Johann Sebastian Bach 1730-ra datált zenekari szvitjének utolsó tételét élvezhették, végül kiderült, hogy a harmónia egyáltalán nem, csakis a hangerő számít.

Először bizonyították, hogy a neandervölgyiek tudtak beszélni

Qubit.hu tudomány 2021. március 8.

Egy nemzetközi kutatócsoport csaknem húsz évig vizsgálta a neandervölgyiek halló- és beszédképességeit. Kiderült, hogy ebben a tekintetben közel álltak a modern emberhez, és már mássalhangzókat is képesek voltak kiejteni.