Először bizonyították, hogy a neandervölgyiek tudtak beszélni
A modern ember legközelebbi rokonának számító neandervölgyiek képesek voltak az emberi beszéd megértésére és előállítására – mutatta ki új tanulmányában egy nemzetközi kutatócsoport.
„A kutatás egyike annak a nagyon kevés jelenleg is zajló vizsgálatnak, amely kövületekben rejlő bizonyítékok alapján tanulmányozza a nyelv evolúcióját – ami az antropológiában közismerten nehéz kutatási terület” – mondta Rolf Quam, a New York állambeli Binghamton Egyetem antropológus docense, aki élete egyik legfontosabb munkájának tartja a Nature Ecology and Evolution című folyóiratban március 1-jén publikált kutatást.
Nem csoda, mert az emberi evolúció régóta megválaszolatlan kérdése, hogy a kommunikáció emberi formája, a beszélt nyelv megjelent-e más emberősöknél, különösen a neandervölgyieknél, illetve hogy miképpen fejlődött ki a nyelv, a nyelvi képességek – mondta Juan Luis Arsuaga, a madridi Complutense Egyetem paleontológus professzora, az észak-spanyolországi Atapuerca területen folyó régészeti ásatások vezetője.
A neandervölgyiek hallásvizsgálata
A kutatócsoport tanulmánya feltérképezte, a neandervölgyiek hallóképességeit, és ebből vont le következtetéseket arról, hogy hogyan kommunikáltak. Ehhez nagy felbontású CT-felvételek alapján elkészítették a neandervölgyi külső és belső fül struktúráinak 3D-s modelljét. A kutatásban olyan Atapuercából származó megkövesedett leletekre is támaszkodtak, amelyek a neandervölgyiek őseitől származtak. A 3D modellekből gyűjtött adatokat audiometriai biomérnöki szoftveres modellbe táplálták, hogy megbecsüljék, meddig terjedtek a neandervölgyiek hallóképességei abban az 5 kHz-ig terjedő tartományban, amely magában foglalja a legtöbb emberi beszédhang frekvenciáját.
Kiderült, hogy a neandervölgyi jobban hallott a 4-5 kHz-es tartományban az atapuercai ősökhöz képest, és ez a képessége közelebb állt a modern emberéhez.
A kutatásban ki tudták számolni mindkét fajnál az úgynevezett „elfoglalt sávszélességet” (occupied bandwidth) is, a maximális érzékenységnek azt a frekvenciatartományát, amelynek szélessége szorosan összefügg a kommunikáció módjával. A nagyobb sávszélesség ugyanis lehetővé teszi, hogy az adott faj hangzókommunikációja több felismerhető akusztikai jellel történjen. Ez pedig hatékonyabbá teszi a kommunikációt, azaz tisztább üzenetet tud a lehető legrövidebb idő alatt célba juttatni.
Mercedes Conde-Valerde, az Alcalái Egyetem tanára, a tanulmány vezető szerzője szerint az előbbi megállapítás volt a kutatásuk kulcsa. „A hasonló hallási képességek megjelenése, különös tekintettel a sávszélességre, megmutatja, hogy a neandervölgyieknek a modern emberi beszédhez foghatóan összetett és hatékony kommunikációs rendszerük volt.”
A mássalhangzók eljövetele
Quam szerint a tanulmány másik fontos megállapítása az volt, hogy a neandervölgyiek beszédében valószínűleg egyre gyakrabban jelentek meg a mássalhangzók. A korábbi hasonló tanulmányok többsége arra koncentrált, hogy a neandervölgyiek már képesek voltak kimondani az angol beszélt nyelv magánhangzóit. Ez a kutatócsoport azonban úgy gondolta, hogy ebben a tekintetben eltolódott a hangsúly a tudományos elemzésekben, ugyanis a beszélt hangok közül a mássalhangzók több információt képesek hordozni, ráadásul ezeknek a használata választja el az emberi beszédet és a főemlősök nagy többségének kommunikációs mintázatait.
Tehát a neandervölgyiek hozzánk hasonlóan képesek voltak az emberi hangok előállítására, a fülük pedig úgy volt hangolva, hogy érzékelje ezeket a frekvenciákat. Az atapuercai őseikhez képest megfigyelhető változás, a hallóképesség finomodása párhuzamba állítható azokkal az egyre összetettebb magatartásformákkal, amelyek a régészeti leletekben mutatkoznak meg, így például a kőmegmunkálás fejlődésével vagy a tűzgyújtás elsajátításával.
Ennek megfelelően a tanulmány erős bizonyítékát adja a magatartásformák és a hangzókommunikáció közös fejlődésének, finomodásának az emberi evolúció során. A kutatócsoport csaknem két évtizedet dolgozott ezen a nagy munkán, és jelenleg tudományos együttműködések keretében terjeszti ki a vizsgálatokat további emberelődöktől származó fosszíliákra.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A mostaninál nagyobb is volt már az emberi agy térfogata
Újszerű egyesített elméletet alkottak izraeli kutatók az emberi agy evolúciójáról. Az emberelődök agya azért nőtt a háromszorosára, mert az óriási prédákat kiirtották, a kisebb, fürgébb állatok elejtéséhez pedig már komoly stratégia kellett. Az állattartás és földművelés megjelenésének idején megint zsugorodott az agy.
Neandervölgyi génekből hoztak létre miniagyakat, hogy felfedjék az emberi agy evolúcióját
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.
A neandervölgyiek már eltemették a halottaikat
A Shanidar Z névre keresztelt neandervölgyit a jelek szerint szabályosan eltemették, egy háromszögletű sziklából még sírkövet is helyeztek a fejéhez. A bordákon növényi maradványokat találtak, ez is erősíti a „virágos temetés” hipotézisét.