Meglepő következtetéssel állt elő a portugál Coimbra-i Egyetem paleoantropológiai kutatócsoportja a Journal of Paleolithic Archaeology folyóiratban megjelent tanulmányában – írja a Live Science. Az őskőkorszak végén a mai Közép-Európa területén virágzó Gravetti kultúra idéjéről származó, 29 ezer és 25 ezer évvel ezelőttire datált több tucat koponyamaradvány vizsgálata alapján ugyanis azt állítják, hogy a jégkorszakban már a tinédzserek is viseltek olyan arcékszereket, mint amilyenek a mai piercingek.

A John C. Willman vezette kutatócsoport szerint a korszakból fennmaradt fog- és álkapocsleletek jellegzetes kopásnyomait és elváltozásait megmagyarázó ékszerviselet a csoporthoz tartozás és a társadalmi státuszt jelezte. A Live Science-nek nyilatkozó Willman szerint a jellegzetes kopásnyomok az ókori latinban ajkat jelentő labrum kifejezés nyomán labret néven számon tartott, bőrből és fából készült arcékszerek viselésére utalnak.

A kutatók szerint az első ilyen őskőkori labretet gyerekkorukban kapták meg a jégkorszaki népek, legalábbi a Gravetti kultúra pavlovi területén, ahol a vizsgált leletek egyértelműen azt mutatják, hogy idővel az ékszerek mérete, helye és anyaga is változozott az egyének életkora és -tapasztalata szerint.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

11 ezer éves a legősibb ismert ajakpiercing

Vajna Tamás tudomány 2024. március 11.

A törökországi Boncuklu Tarla neolitikus településen talált ékszereket a felnőtté avatottak viselhették.

Forradalmi genetikai vizsgálat tárta fel egy ősi ékszer viselőjének titkait

Tóth András tudomány 2023. május 3.

Az ékszert egy 20 ezer éve élt nő hordhatta vagy készíthette. Mindez most először az értékes tárgy tönkretétele nélkül derült ki, köszönhetően egy új, az ősi DNS kinyerésére szolgáló eljárásnak, aminek kidolgozásában a friss Nobel-díjas Svante Pääbo is szerepet játszott.

Embercsont ékszereket hordtak a mai Oroszország területén élő kőkorszaki vadászok

Vajna Tamás tudomány 2022. július 11.

A Helsinki Egyetem kutatói tömegspektrometriai eljárással a csontok kollagénállományának molekuláris tulajdonságait vizsgálták a Juzsnij Oleni Osztrov lelőhely gazdag sírmellékleteiben. Az eredmény őket is meglepte.