Embercsont ékszereket hordtak a mai Oroszország területén élő kőkorszaki vadászok

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az 1930-as években a Szentpétervártól 350 kilométerre északkeletre található Onyega-tó Oleni-szigetén fantasztikus kőkorszaki temetkezőhelyet tártak fel a régészek. A kormeghatározások alapján ismert, hogy a 177 épségben és még egyszer ennyi részleteiben megmaradt sírból álló nekropoliszt az időszámítás előtti 8250-től 8000-ig terjedő időszakban használta a mai Karélia területén élő vadászó-gyűjtögető népcsoport. 

A Juzsnij Oleni Osztrov nevű lelőhely rendkívül gazdag leletanyagát évtizedek óta vizsgálják a régészek. Az utóbbi években sorra kerültek a legkorszerűbb analitikai eljárások is a még részletesebb elemzésekhez. A sírokban talált csontnyakláncok és -függők elemzésének eredményei azonban nem várt eredményt hoztak. 

A rangos Journal of Archeological Science folyóirat júniusi számában megjelent tanulmányukban a Helsinki Egyetem kutatói azt állítják, hogy az ékszerek egyes részei emberektől származnak. A finn régészek tömegspektrometriai eljárással a fogak és más csontdarabok kollagénállományának molekuláris tulajdonságait vizsgálva jutottak arra az eredményre, hogy a 6 különböző sírból származó csonttöredékekből álló 37 medál közül 12 emberi eredetű. A tanulmányról beszámoló LiveScience szerint A leletek két egyedülálló felnőtt férfi, és egy gyerekével együtt eltemetett férfi sírjából kerültek elő.

A Juzsnij Olenij Osztrov lelőhely 69-es sírjában talált felnőtt férfi művészi rekonstrukciójaFotó: Tom Björklund

A kutatók szerint az emberi és állati csontokból ugyanolyan módszerrel készültek az ékszerek, nincs jele, hogy mezolitikumi népcsoport tagjai kiemelt figyelmet fordítottak volna a humán maradványok megmunkálására. A kannibalizmus lehetőségét a régészek bármiféle erre utaló nyom híján kizárták. 

A finn régészek szerint az emberi eredetű csontok mivel méretükben és formájukban is nagyon hasonlítanak a többi felhasznált állatcsontra, így az is lehet, hogy a kőkorszaki vadászok kvázi véletlenségből, a nyakláncaik és függőik korábban elveszett részeinek pótlására használtak egyet-egyet embertársaik csontmaradványai közül. Már csak azért is, mert Dél-Európából már került elő olyan embercsontból készült medál a kőkorszak végéről, amelyet vélhetően kultikus okokból az állati ékszereknél jól láthatóan sokkal nagyobb becsben tartott egykori viselője. 

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: