Az 1930-as években a Szentpétervártól 350 kilométerre északkeletre található Onyega-tó Oleni-szigetén fantasztikus kőkorszaki temetkezőhelyet tártak fel a régészek. A kormeghatározások alapján ismert, hogy a 177 épségben és még egyszer ennyi részleteiben megmaradt sírból álló nekropoliszt az időszámítás előtti 8250-től 8000-ig terjedő időszakban használta a mai Karélia területén élő vadászó-gyűjtögető népcsoport.

A Juzsnij Oleni Osztrov nevű lelőhely rendkívül gazdag leletanyagát évtizedek óta vizsgálják a régészek. Az utóbbi években sorra kerültek a legkorszerűbb analitikai eljárások is a még részletesebb elemzésekhez. A sírokban talált csontnyakláncok és -függők elemzésének eredményei azonban nem várt eredményt hoztak.

A rangos Journal of Archeological Science folyóirat júniusi számában megjelent tanulmányukban a Helsinki Egyetem kutatói azt állítják, hogy az ékszerek egyes részei emberektől származnak. A finn régészek tömegspektrometriai eljárással a fogak és más csontdarabok kollagénállományának molekuláris tulajdonságait vizsgálva jutottak arra az eredményre, hogy a 6 különböző sírból származó csonttöredékekből álló 37 medál közül 12 emberi eredetű. A tanulmányról beszámoló LiveScience szerint A leletek két egyedülálló felnőtt férfi, és egy gyerekével együtt eltemetett férfi sírjából kerültek elő.

A kutatók szerint az emberi és állati csontokból ugyanolyan módszerrel készültek az ékszerek, nincs jele, hogy mezolitikumi népcsoport tagjai kiemelt figyelmet fordítottak volna a humán maradványok megmunkálására. A kannibalizmus lehetőségét a régészek bármiféle erre utaló nyom híján kizárták.

A finn régészek szerint az emberi eredetű csontok mivel méretükben és formájukban is nagyon hasonlítanak a többi felhasznált állatcsontra, így az is lehet, hogy a kőkorszaki vadászok kvázi véletlenségből, a nyakláncaik és függőik korábban elveszett részeinek pótlására használtak egyet-egyet embertársaik csontmaradványai közül. Már csak azért is, mert Dél-Európából már került elő olyan embercsontból készült medál a kőkorszak végéről, amelyet vélhetően kultikus okokból az állati ékszereknél jól láthatóan sokkal nagyobb becsben tartott egykori viselője.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

Férfiként temettek el egy kőkorszaki nőt Franciaországban

Dippold Ádám tudomány 2022. május 3.

Egy 6500 éves neolitikus temetkezési helyen csak egy női holttestet találtak, a vele temetett tárgyak tanúsága szerint viszont halálában már nem nőnek, hanem férfinak tekintették.

Megtalálták az első orosz indiánt

Dippold Ádám tudomány 2020. május 27.

Egy 14 ezer éves fog alapján megtalálták Szibériában az amerikai őslakosok eddig ismert legkorábbi rokonát, méghozzá a Bajkál-tó közelében. A kutatás szerint ez azt is jelenti, hogy a később Amerikába vándorolt szibériaiak jóval nagyobb területen barangoltak húszezer évvel ezelőtt, mint korábban hitték.

Újabb bizonyítékot találtak a neandervölgyiek temetkezésére

Dippold Ádám tudomány 2021. január 6.

Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy már a neandervölgyiek is temetkeztek, egy mostani kutatás szerint a mai Franciaország területén előkerült csontokat is eltemették, a halott fejét pedig felpolcolták.