Hőkamerás drónokkal eredtek a rejtélyes erszényes, a Bennett-kúszókenguru nyomába Ausztráliában

A kúszókenguruk rejtélyes állatok: alig lehet valamit tudni a szaporodásukról, az étrendjükről, sőt, még az sem világos, hogy hány faj és alfaj tartozik hozzájuk, és hogy hány állatból állhatnak a populációik. A 14 ismert kúszókenguru-fajból 12 veszélyeztetett. Mivel fákon élnek, a legnagyobb veszélyt az erdőirtás és a klímaváltozás jelenti rájuk, és pont az élőhelyük miatt tudnak róluk ilyen keveset: Emmeline Norris, az ausztráliai James Cook Egyetem konzervációbiológusa szerint a kutatóknak gyakran több éjszakán keresztül kell róniuk az erdőt, mire akár egyetlen példányt is megpillantanának. Ebben hozott forradalmi változást a hőkamerás drónok használata: az új módszerrel egy óra alatt hat Bennett-kúszókengurut (Dendrolagus bennettianus) sikerült megfigyelniük.

photo_camera Bennett-kúszókenguru Fotó: CC BY-SA 3.0

Az állatok Queensland északi részén, Ausztrália egyik legnehezebben megközelíthető vidékén élnek, és ritkán hagyják el a lombkoronaszintet, ami akár negyven méteres magasságban is lehet. Ennek is köszönhető, hogy még azt sem tudják róluk, hogy milyen természetvédelmi státuszba lehetne őket sorolni, a populáció méretére csak becslések születtek. Az IUCN Vörös Listáján a faj hivatalosan a mérsékelten veszélyeztetett besorolást kapta.

Daru kell a drónozáshoz

A kutatók a drónos megfigyeléssel a faj egyedszámáról is pontosabb becsléseket tudnak majd tenni. Az eddigi becsléseket egyetlen nyomkövetős vizsgálat adataira alapozzák, így a faj megóvásáért sem sokat tudtak tenni, bár valószínű, hogy mivel az új-guineai fajokkal szemben nem nagyon vadásszák őket, az állományuk is nagyobb biztonságban van. A Bennett-kúszókengurunak két természetes ellensége ismert, a dingó és a szőnyegmintás piton, de ezek nagy valószínűséggel nem veszélyeztetik a faj fennmaradását.

photo_camera A daru Fotó: Emmeline Norris

Az eddig elvégzett három repülés alapján úgy tűnik, hogy a vizsgált területen virágzó kengurupopuláció él, amit a kutatók szerint a drónokkal minden eddiginél egyszerűbb vizsgálni, bár még így sem egyszerű feladat: az ausztrál törvények értelmében a pilótának látnia kell az általa vezetett drónt, ehhez a sajátos körülmények miatt pedig egy, a lombkoronaszintnél magasabb darura volt szükség. Jelenleg Ausztrália trópusi részén egy ilyen található, a 47 méter magas, kifejezetten megfigyelésre épített darut használták a mostani kutatáshoz is.

Norris szerint a mostani megfigyelések csak az első lépéseket jelentik, de nem csak a Bennett-kúszókenguru, hanem a hasonlóan rejtőzködő életmódot folytató új-guineai fajok számára is fontosak.