Extázis, bor, bakkhánsnők – Pompeji vad és rejtett oldalát mutatja meg egy most feltárt, hatalmas freskó
A Pompeji Régészeti Park a közelmúltban jelentette be, hogy egy nagyméretű freskót találtak, amely egy i. e. 40-30 közé datált bankett terem három falát borítja. Az ókori görög isten, Dionüszosz kultuszát, a bor, az ünneplés, a vidámság és az őrület számos fajtáját ötvöző kultusz beavatási szertartásait jeleníti meg.
A festmény egy Dionüszosz-rítus menetét örökíti meg, az extázist, a vad táncokat. Az isten női követői, a bakkhánsnők vadászok oldalán táncolnak, akik levágott kecskéket cipelnek a vállukon, kardokat lóbálnak, állati beleket hordoznak a kezükben. Egy mitikus, félig ember, félig fenevad, hegyes fülű erdei félistenség, azaz szatír fuvolázik, míg egy másik, különös lény a vállán át egy pohárba locsolja a bort.
A jelenet középpontjában egy halandó nő, kezében fáklyával, mintha beavatásra készülne. „A jelenet egy vad, eksztatikus lét metaforája, amely »valami másra, nagyszerűre és láthatóra« törekszik, ahogy a kórus mondja Euripidésznél. A bakkhánsnők a létezés ősi és megzabolázhatatlan oldalát fejezték ki, a nőt, aki elhagyja az otthont, a gyerekeket, a férfiak uralta rendet, hogy szabadon éljen a hegyekben és az erdőkben” – kommentál Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója az IFLScience-nek. „Egyszóval a »szép« nő ellentéte, azé, aki Vénuszt, a szerelem és a házasság istennőjét utánozza” – teszi hozzá.
Bár az ábrázolás gazdag mitológiai jelentéssel bír, a szakértő megjegyzi, hogy a festmény jóval hétköznapibb szerepet is betöltött – díszítő funkciója volt.
„Ezek mélyen vallási jelentésű freskók, de itt az volt a szerepük, hogy díszítsék a bankettek és mulatságok helyszínéül szolgáló tereket. Kicsit olyan ez, mint amikor egy New York-i olasz étterem falán megtaláljuk Michelangelo Ádám teremtése című művének másolatát” – magyarázta Zuchtriegel, aki szerint a kép, mintha a válságok sújtotta jelenből tekintene vissza valamilyen archaikus, ritualizált világba.
Pompeji i. e. 79-ben pusztult el, amikor a közeli Vezúv vulkán kitört, több ezer ember halálát okozva a városban és a közeli Herculaneum, Oplontis és Stabiae településeken.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: