A Prado limitálja a látogatószámot és a helyiekre koncentrál a tömegturizmus helyett
Az elmúlt tíz évben folyamatos nőtt a madridi Prado látogatószáma, de most abbahagyják a rekordok kergetését.
Az elmúlt tíz évben folyamatos nőtt a madridi Prado látogatószáma, de most abbahagyják a rekordok kergetését.
A mű az ókori görög isten, Dionüszosz kultuszát, a bor, az ünneplés, a vidámság és az őrület számos fajtáját ötvöző kultusz beavatási szertartásait jeleníti meg.
A ház tulajdonosa az elithez tartozhatott, és a csodás freskókkal ellátott díszterme után most a hideg és meleg vizes fürdőket rejtő komplexumát is feltárták a Pompejiben dolgozó régészek.
A Pompeji Régészeti Park igazgatójává 2021-ben kinevezett Gabriel Zuchtriegel rendhagyó tanulmánykötete leszámol egy sor korábbi tévképzettel, és közben valódi élettel tölti meg az ókortudomány legújabb eredményeit.
Az intézményt egy egykori kórház és börtön épületében, 150 millió euróból hozzák létre, és itt lehet majd látni a vulkánkitörés által elpusztított városból származó leletek legnagyobb gyűjteményét.
Egy nimfa, egy szatír és egy, a mostohafiával kikezdő, lenge öltözetű királyné is feltűnik a legújabban feltárt pompeii falfestményeken.
Egy friss kutatás szerint néhány városlakó számított rá, hogy a hamuesőt földrengés követheti: két ember összekucorodva, pajzsot a feje fölé tartva védekezett a veszedelem ellen, de a leszakadó plafon agyonnyomta őket.
A marokkói Magas-Atlasz-hegységben található lelőhelyet 510 millió évvel ezelőtt egy vulkánkitörés temette be. A fosszíliák 3D-rekonstrukciójával a kutatók eddig trilobitákban ismeretlen testfüggelékeket találtak.
Egy ház falára, szénnel rajzoltak csata- és vadászjeleneteket a Vezúv 79-es kitörése után elpusztult ókori városban élő gyerekek.
Régészek szerint a néhány héttel ezelőtt feltárt díszterem freskói a Vezúv által i. sz. 79-ben elpusztított városban valaha megtalált legszebbek között vannak.
Az i.sz. 79-ben történt vulkánkitörésben megsemmisült ókori város gazdag könyvtárát eddig nem lehetett olvasni, most egy 21 éves fiatal kutató módszere segíthet megfejteni a papiruszokat.
Azokkal, akikkel nem a tűz és a rájuk hulló törmelék végzett, nagy eséllyel megfulladhattak, legalábbis a fennmaradt csontok vizsgálata alapján.
A herculaneumi csontok vizsgálatából kiderült, hogy mit ehettek az ottaniak, mielőtt kitört volna a Vezúv és elpusztította volna a várost. A csontok analízise szerint az ottaniak rengeteg halat, kagylót és olívaolajat fogyasztottak.
Egy nápolyi régészcsoport szerint az 520 Celsius-fokos forró hamu hatására az egyik áldozat agyszövete üvegszerű anyaggá alakult, erre korábban sosem láttak példát. Jó hír, hogy a férfi valószínűleg átaludta a katasztrófát.