Az ősember tenyérlenyomatában, a falba karcolt névben, a római nyilvános vécé firkáiban és a modern tagekben van valami közös: a nyomhagyás iránti vágy. Az őskori, az ókori és a mai firkákat mégis világok választják el egymástól.
Egy nimfa, egy szatír és egy, a mostohafiával kikezdő, lenge öltözetű királyné is feltűnik a legújabban feltárt pompeii falfestményeken.
Egy friss kutatás szerint néhány városlakó számított rá, hogy a hamuesőt földrengés követheti: két ember összekucorodva, pajzsot a feje fölé tartva védekezett a veszedelem ellen, de a leszakadó plafon agyonnyomta őket.
A Vezúv kitörése körül Pompeji és Herculaneum városaiból túlélők menekültek el, és kezdtek máshol új életet, állítja egy amerikai kutató sírfeliratokra, régi szövegtöredékekre hivatkozva.
Egy ház falára, szénnel rajzoltak csata- és vadászjeleneteket a Vezúv 79-es kitörése után elpusztult ókori városban élő gyerekek.
Régészek szerint a néhány héttel ezelőtt feltárt díszterem freskói a Vezúv által i. sz. 79-ben elpusztított városban valaha megtalált legszebbek között vannak.
Azokkal, akikkel nem a tűz és a rájuk hulló törmelék végzett, nagy eséllyel megfulladhattak, legalábbis a fennmaradt csontok vizsgálata alapján.
A Nápolytól légvonalban 12 kilométerre fekvő város és agglomerációja egy olyan vulkán kalderájára épült, amely egyre aktívabb, állítja egy brit-olasz földtudományi kutatócsoport.
A DNS-vizsgálat alapján a férfi valószínűleg tuberkolózisban szenvedett, a nőnek ízületi gyulladása lehetett.