Az évszázad lelete Pompejiben az a pazar fürdő, amelyet egy gazdag magánházban találtak
A régészek eddig példa nélküli betekintést nyertek abba, hogy milyen lehetett a hétköznapi élet Pompejiben. Egy gyógyfürdőszerű komplexumot tártak fel, amelyet az évszázad leletének neveztek a helyszínen zajló ásatások történetében. A feltételezések szerint a város egyik legnagyobb magánfürdőjét találták meg, amely évszázadokig pihent a vulkanikus kőzet alatt.
A fürdőház, amelyet egy rezidencia közepén találtak, benne merülőmedencével, meleg és hideg fürdőhelyiségekkel és öltözőszobával, akár harminc ember befogadására is alkalmas lehetett. A régészek azt gyanítják, hogy egy olyan magánházról van szó, amely rendszeresen fogadott nagy létszámú vendégsereget, és afféle látványosságot is nyújtott a számukra. A lenyűgöző fürdő a ház tavaly feltárt, fekete falú dísztermének közelében van, ami azt mutatja, hogy az épület rendezvények, ünnepek színtere is volt, ami túlmutat egy magánház funkcióin.
A Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint a ház tulajdonosa feltehetően a város elitjéhez tartozott, és itt minden azt a látványos „műsort” szolgálta, amelynek középpontjában ő állhatott. „Ez a fürdő példa arra, hogy a római domus miként szolgált egyfajta vonzó színpadként is a művészet és a kultúra számára, annak érdekében, hogy a tulajdonos elnyerje vendégei jóindulatát, vagy akár szavazatokat szerezzen ” – idézi a lap az igazgatót.
A vendégek a vörös falakkal és mozaikpadlóval ellátott öltözőben vetkőztek le, mielőtt beléptek volna a melegedőbe, ezután beolajozták a testüket, majd átvonulhattak a hideg, illetve meleg fürdőhelyiségekbe. A falakat a trójai háború jeleneteit ábrázoló festmények díszítik, és az egész környezetet a görögség, a görög kultúra jegyében alakították ki.
A régészek azt is megjegyzik, a fürdőház éles kontrasztban van a fűtőhelyiséggel, ahol rabszolgák kemény körülmények között dolgoztak a fürdő működtetésén – a két világot csupán egy fal választotta el egymástól.
A fürdőt és a gyönyörű freskókkal ellátott fekete dísztermet magában foglaló házban korábban már több helyiséget is feltártak.
Egy kisebb, halványkékre festett falú terem az istenekhez való imádkozás helyszíne lehetett, ahol a ház felújítási munkálatainak nyomára is bukkantak – például egy halom osztrigahéjra, amit már nem tudtak leőrölni, hogy felvigyék a falakra, amelyeknek csillogó külső réteget biztosított.
A szomszéd szoba már kevésbé volt díszes, ám a régészek itt is értékes leleteket találtak, elsősorban két pompeji lakos maradványait: egy nő csontvázát ágyon fekve, magzatpózban összekuporodva pillantották meg, míg egy férfi holtteste a kis szoba sarkában feküdt. A régészek horrorisztikus leírása szerint a Vezúv piroklasztikus áradata épp e szoba falain kívül rontott végig az utcán, és a férfit az ennek hatására beomló fal halálra zúzta, majd miután a forró sűrűségár lassan megtöltötte a szobát, a nő is életét vesztette.
Érdekes módon mindketten szorongattak valamit haláluk pillanatában: a fiatalabbként megállapított férfi egy kulcsot, míg a nő ékszereket, illetve arany- és ezüstérméket tartott a kezében.
A fürdőegység meleg vizes helyisége mellett található fűtőházba egy cső vezette be a vizet az utcáról, ennek egy része a hideg merülőmedencébe került, a többit egy ólomkazánban melegítették fel, amit egyenesen a szomszéd helyiségbe vezettek. A fűtőházban folyamatosan kellett dolgozniuk a rabszolgáknak, akik így gyakran elviselhetetlen hőségben kellett átvészelniük a napokat.
A ház ásatási munkálatai már csak néhány hétig tartanak, de még mindig újabb és újabb leletek kerülnek elő a hamu alól. Az ásatás ideje alatt ez a rész csak korlátozottan látogatható, de mihelyt végeznek, megnyitják a komplexumot a nagyközönség előtt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
