Már a legfontosabb csillagvizsgálók helyszínén, Chilében is veszélybe került a tiszta, csillagos égbolt
Csillagászok arra figyelmeztetnek, hogy Chile tiszta égboltját, amely létfontosságú az űrkutatás áttöréseiben, egy új vegyi üzem építése veszélyezteti. Az AES Andes energetikai vállalat által tervezett ipari zöldhidrogén- és ammóniafeldolgozó létesítmény mindössze 11,6 kilométerre a Paranal Obszervatóriumtól építenék fel, ahol többek között a csillagászati kutatások legfontosabb földi teleszkópja, a Nagyon Nagy Távcső (VLT) is található.
A tudósok attól tartanak, hogy a kikötőt, naperőműveket és szélturbinákat is magában foglaló, 3000 hektáros ipari komplexumból származó fényszennyezés és környező légkör megzavarása ronthatja a csillagászati megfigyelések minőségét. „Teljesen nonszensz, hogy a 6400 kilométeres partvonallal rendelkező Chilében miért kell ilyen közel megépíteni ezt az üzemet a világ legnagyobb távcsövéhez” – mondta a Guardiannek Fabio Falchi, a fényszennyezés egyik legnevesebb kutatója.
Ráadásul a chilei Atacama-sivatag, a Föld egyik legtisztább megfigyelési helyszíne ad otthont a valaha volt legerősebb teleszkóp, a Rendkívül Nagy Távcső (ELT) építésének is, amely a tervek szerint képes lesz a Földhöz hasonló exobolygók azonosítására is. A chilei központjait 60 éve üzemeltető Európai Űrügynökség (ESO) arra figyelmeztet, hogy a növekvő fényszennyezés jelentősen ronthatja a környék csillagvizsgálóiban gyűjtött adatok minőségét, ami alááshatja Chile vezető szerepét a csillagászatban.
Bár a chilei környezetvédelmi szabályozó hatóság is kritikákat fogalmazott meg a 10 milliárd dolláros projekttel szemben, ezt már csak a döntési határidő után tette meg, így a beruházást nem tudták közvetlenül leállítani – a 60 napos nyilvános konzultáció április 3-án zárul le.
A tudósok továbbra is azzal érvelnek, hogy a gazdasági előnyök nem ellensúlyozhatják az éjszakai égbolt tisztaságának megőrzésében rejlő hosszú távú értéket. „A Paranal tényleg kivételes helyszín. Ha elveszítjük, azzal elveszítjük az egyik utolsó ablakunkat a világegyetemre” – mondta Itziar de Gregorio, az ESO chilei igazgatója.
Az elmúlt években leginkább a SpaceX telekommunikációs műholdhálózata, a Starlink miatt panaszkodtak a csillagászok arra, hogy a Föld körül feltűnő egyre több objektum által visszavert fény miatt sokkal nehezebbé vált a világűr megfigyelése.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
