Áprilistól már fészkelnek a gólyák, izzanak a gólyakamerák is
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az első fehér gólya a hírek szerint Orosházára érkezett meg, február 23-án, a magyar gólyák zöme azonban március közepén és a hónap második felében érkezik haza afrikai telelőhelyéről. A két költési ciklus között oda-vissza akár 20-30 ezer kilométert is repülnek. Elsőként általában a hímek jönnek, és azonnal hozzálátnak a fészek tatarozásához. A költés áprilisban kezdődik.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tavalyi adatai szerint 4550 párból áll a Magyarországon fészkelő fehér gólyák állománya. Számuk az elmúlt ötven évben jobbára 4800 és 5500 pár között ingadozott, a 2019-es év mutatott nagyobb kilengést, amikor 4 ezerre tették a párok számát. Az első nemzetközi szintű gólyafelmérésre 1934-ben került sor, hazánkban 1941-ben a Madártani Intézet szervezte meg az első gólyaszámlálást. Országos felmérés 1958-ban, majd '63-ban és '68-ban is zajlott, azóta minden ötödik évben van ilyen felmérés.
Így érkezett meg Kerekegyházára az első idei gólya:
Seregélyesen néhány napja így javítgatta fészkét a gólyapár:
Gólya-live Jászfényszarun:
A fehér gólya (Ciconia ciconia) szinte egész Európában (kivéve Skandináviát és a Brit szigeteket), Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában előfordul, hazánkban márciustól szeptemberig figyelhető meg. A telet Afrika trópusi területein tölti. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 méter tengerszint feletti magasság alatt levő területeken mindenhol előfordul. Évente új párt választ, az állandó párok fennmaradása inkább a területhez való ragaszkodással hozható összefüggésbe.
Valaha kéményeken, tetőkön és fákon láttunk gólyafészket, de az MME fajtaleírása szerint hazánkban a gólya manapság főleg villanyoszlopokon fészkel és költ. Ez jelenti az egyik legnagyobb veszélyeztető tényezőt is a gólyák számára, a védelmüket leginkább a vezetékek szigetelése és a villanyoszlopokra kihelyezett fészektartó-állványok segítik.
Éjjel-nappal gólya Aszódon:
Timi és Misi Ráckeresztúron, távolról:
A gólya nagyméretű gallyfészket épít, amibe általában 3-5 tojást rak a tojó. A fiókákat az egyik szülő a kezdeti időszakban állandóan felügyeli, védi az időjárás szélsőségeitől és a ragadozóktól. A kis gólyák 8 hetes koruk után kísérlik meg az első repülést a fészek körül.
Táplálékuk változatos, férgekből, rovarokból, halakból, kétéltűekből, hüllőkből és egyéb kisebb gerincesekből áll. Az intenzív mezőgazdasági termelés, valamint a klímaváltozás hatására a nedves, mocsaras rétek egyre gyorsuló mértékben zsugorodnak, tűnnek el, így kezdenek eltűnni a gólya táplálkozóhelyei is. További veszélyeztető tényező még a mérgezés, amelyet a mezőgazdasági területeken, főként az afrikai telelőhelyeiken használt vegyszerek okoznak.
Ha hazai, illetve külföldi gólyakamerákat keresne, akkor például itt és itt talál!
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Nem kell aggódni a télen is itt maradó fehér gólyákért
Nem betegek, nem kell őket etetni, befogásukkal nem érdemes kísérletezni. Azért maradtak itt, mert így is találnak táplálékot, és ez kevésbé kockázatos, mint a hosszú vonulás.
A kóláskupaktól a szájmaszkon át az ajakbalzsamig mindent beépítenek fészkeikbe a madarak
Az ember már a madárfészkekbe is befurakodott: egy magyar biológus szerint már nincs hely a Földön, ahol a madarak ne használnának a környezetünket terhelő hulladékot, például színes fonalakat, nejlonzacskókat, esetleg cigarettacsikkeket a fiókáik otthonának kibélelésére.
Gólyapárt csapott agyon az áram Tiszalúcon
A Mályi Madármentők elkeseredett Facebook-videóban adtak hírt az állatok pusztulásáról és arról, hogy az ÉMÁSZ az állatvédők szerint nem foglalkozott érdemben az üggyel. A szolgáltató most azt ígérte a madárvédőknek, hogy amiben tudják, segítik majd a munkájukat. A gólyapár három fiókájából kettőt szintén áramütés ért.