A világon az elsők közt épp Magyarországon 1967-ben betiltott diklór-difenil-triklóretán, azaz DDT egy olyan nagy hatású rovarméreg, amely vegytisztán, illetve DDE és DDD rövidítésű bomlástermékei révén máig jelen van a környezetben.

A brit Guardian április 21-én számolt be arról a PLOS One folyóiratban megjelent tanulmányról, amely szerint a kanadai New Brunswick tartományban a vadon élő pataki pisztrángok (Salvelinus fontinalis) izomszövetében jelenleg akár a határérték tízszeresét is elérő mértékben mutatható ki a méreg annak ellenére, hogy a DDT használata a régióban csak 1952-től 1968-ig volt engedélyezett.

Rachel Carson környezetvédelmi alapmunkának számító Néma tavasz című 1962-es kötete nyomán több, mint 50 éve világszerte betiltott DDT jelenleg a New Brunswick-i pisztrángélőhelyek több, mint felén kimutatható az üledékmintákban, állítják a kutatók.

Az élő szervezetben a zsírszövetekben deponálódó, vagyis felhalmozódó, bizonyítottan karcinogén DDT ezek szerint gond nélkül kifejtheti mérgező hatását a táplálékláncban, a halfogyasztó ragadozók és dögevők mellett az emberben is, figyelmeztetnek a kutatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

50 éve betiltott rovarölő nyomát is megtalálták a magyar halastavakban és a halak húsában

Bodnár Zsolt tudomány 2018. november 14.

A magyarországi tavakban és a bennük élő halakban több mint 500 féle vegyületet vizsgáltak, ezek 10 százaléka fordult elő. A gyógyszermaradványok és a glifozát mellett a DDT bomlástermékei a legelterjedtebbek.