50 éve betiltott rovarölő nyomát is megtalálták a magyar halastavakban és a halak húsában
Több mint 500 féle vegyületet vizsgáltak a magyar halastavak vizében és üledékében, valamint a halak húsában egy átfogó felmérésben. A vizsgált vegyületeknek csak kevesebb mint 10 százalékát mutatták ki, de ennek köszönhetően a jövőben megszülethetnek azok a határértékek, amelyek a növényvédő szerek és a gyógyszermaradványok többségénél még nem állnak fenn. Így elkerülhető, hogy azok az emberi egészségre és a halastavak ökoszisztémájára se jelentsenek veszélyt – írja az eredményeket ismertető Laboratorium.hu.
A cikkből – amelyre a Gardenistán keresztül találtunk rá – az is kiderül, hogy a projekt még csak a félidejénél jár, de a hat vizsgált halastó vizében már 12 növényvédő szert, azok 3 bomlástermékét, valamint 4 gyógyszermaradványt találtak, míg az üledékben glifozátot és annak bomlástermékét (AMPA) is kimutattak. Ezek mindegyike alacsony koncentrációban található meg a tavakban, így a szakértők szerint egészségügyi kockázatot nem jelentenek.
Antibiotikum, fájdalomcsillapító és rovarirtó is van a vizekben
A vizek négyféle gyógyszer maradványát rejtették: a karbamazepin nevű antiepileptikumét, a szulfametoxazol nevű antibiotikumét, az acetaminofen nevű fájdalomcsillapítóét és egy állatgyógyászatban használt antibiotikumét (flumekvin). A halastavakban talált növényvédő szerek között a glifozát, valamint különböző gombaölők és gyomirtók mellett egy olyan rovarirtó metabolitot (DDE) is találtak, ami a Magyarországon a hatvanas évek végén betiltott szer, a DDT bomlásterméke.
A halak húsában 21 féle növényvédő szert (11 rovarölő, 7 gombaölő, 1 gyomirtó, 2 bomlástermék) találtak, valamint egy gyógyszermaradványt, a neomicin nevű antibiotikumot.
A legnagyobb gyakorisággal a Laboratorium.hu által csak „rossz emlékűnek” nevezett DDT bomlástermékei, a DDE és a DDD fordult elő a halhúsban, ezeket az összes vizsgált tó halmintáiban kimutatták.
Bár 50 éve betiltották, az írás szerint a Magyarországon a hatvanas években felhasznált DDT mennyiségének közel egynegyedével még ma is együtt élünk.
A HappyFish projektet (hivatalosan „Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon”) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatja, a kezdeményezés legfőbb célja , hogy megértse és meghatározza a minőségi halhús kritériumait, a további jogi szabályozáshoz pedig határértékeket javasoljon – utóbbiak a haltermékek esetében meglehetősen hiányosak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: