Észak-Amerika keleti partvidékét veszélyezteti az európai éghajlatot is befolyásoló óceáni áramlás lassulása

Bár, mint megírtuk, talán mégsem omlik össze teljesen az Európa éghajlatát is befolyásoló óceáni áramlás, az Atlanti-óceán meridionális áramlási cirkulációjának (AMOC) átalakulása továbbra is komoly kockázatokat jelent – írja a New Scientist.
Legalábbis erre jutottak az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalának (NOAA) Geofizikai Folyadékdinamikai Laboratóriumának kutatói, akik a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy az USA északkeleti partvidékén már az áramlat részleges gyengülése is jelentős hatással lehet az árvízek gyakoriságára.

Ismert, hogy az AMOC a Föld óceáni szállítószalagjának részeként az Atlanti-óceánban meleg, felszíni vizeket szállít északra és hideg, mélységi vizeket délre. Az már korábban kiderült, hogy erőteljesebb meggyengülése jelentős éghajlati kihívásokkal járhat, köztük a globális csapadékmintázatok megváltozásával, a tengeri ökoszisztémák felborulásával, csökkenő óceáni széntárolási képességgel, valamint a tengerszint növekedésének felgyorsulásával az Egyesült Államok keleti partvidékén.
A most publikált tanulmányban a kutatók az új-angliai partvidék mentén mért árapály-értékeket vettek alapul a helyi tengerszint több mint egy évszázadra visszamenőleg történő rekonstruálására, és egyedi ingadozási mintázatot találtak az alacsony és magas tengerszint között. A magas tengerszintű évek egybeestek azokkal az évekkel, amikor az AMOC gyenge volt, és ezekben az években gyakoribbak voltak a part menti árvizek is. A kutatók ezután két különböző óceánmodellt használtak annak számszerűsítésére, hogy az AMOC erősségének ingadozása mennyire befolyásolta a helyi tengerszintet.

Úgy vélik, hogy a változások fő mozgatórugója az éghajlatváltozás miatti folyamatos emelkedés volt, miközben úgy tűnik, hogy a gyengülő AMOC jelentősen megnövelte a tengerszintet és az ezzel járó áradásokat. Mivel az AMOC erősségének természetes ciklusai nagyrészt kiszámíthatók, az eredmények lehetővé tehetik a kutatóknak, hogy akár három évvel előre megbecsülhessék a lehetséges kockázatokat.
* * *
Erős témát választottunk megint, az immár 105 éves trianoni béke körülményeit, traumáját, máig ható geo- és nemzetpolitikai következményeit, valamint modernizációellenes hatásait vizsgáljuk a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizenegyedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár, lapunk állandó szerzője, Ablonczy Balázs történész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, Hatos Pál történész és jogász, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője és Török-Illyés Orsolya színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!