Felfedezték a harmadik Naprendszerünkbe tévedő csillagközi látogatót. A 3I/ATLAS a kezdeti megfigyelések szerint egy gyorsan haladó üstökös lehet, ami pályája alapján egy másik bolygórendszerből érkezett hozzánk.

Az objektumot az amerikai űrügynökség (NASA) által támogatott ATLAS program (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) találta meg, ami négy földi teleszkóppal keres kisbolygókat, üstökösöket és földközeli objektumokat. A 3I/ATLAS jelenleg 670 millió kilométerre található a Naptól, vagyis az átlagosan 778 millió kilométerre keringő Jupiternél kissé közelebb.

A csillagközi üstökös a NASA szerint nem jelent veszélyt a Földre, ugyanis bolygónkat csak 240 millió kilométerre közelíti meg, ami több mint másfélszer nagyobb, mint a Nap és a Föld átlagos 150 millió kilométeres távolsága. A 3I/ATLAS nagy sebességgel, 66 kilométer per másodperccel száguld, és október 30-án ér majd legközelebb a Naphoz, a Mars pályáján belülre kerülve.

Csillagászok jelenleg világszerte tanulmányozzák a csillagközi üstökös méretét és jellemzőit. A New Scientistnek nyilatkozó Mark Norris, a Central Lancashire Egyetem kutatója szerint arra nem lesz lehetőség, hogy űrszondával közelebbről is megvizsgáljuk a látogatót, ugyanis az annyira gyors, hogy a jelenlegi technológiával egy ma indított szonda nem tudná utolérni. „Nagyjából az év végéig megfigyelhető lesz, így bőven van időnk pontosan meghatározni a pályáját, és [az összetételét feltáró] spektrométereket ráállítani” – mondta a lapnak Richard Moissl, az Európai Űrügynökség kutatója.

„Úgy tűnik, megvan a harmadik intersztelláris égitest” – írta az újonnan észlelt objektumról Sárneczky Krisztián csillagász, aki rendszeresen fedez fel Magyarországról földközeli kisbolygókat és üstökösöket. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetét vezető Kiss László Facebook oldalán szerdán megosztott kommentár szerint az égitest a korábbi két csillagközi térből érkező objektumhoz képest sokkal nagyobb sebességgel, szinte egyenesen szeli át a Naprendszert.

Az első csillagközi látogató az ʻOumuamua volt, amit 2017 októberében fedeztek fel kutatók, a második pedig a 2I/Borisov, amit 2019 augusztusában. Mindkettő üstökös lehetett, de az ʻOumuamua egy hidrogént eregető, egzotikusabb jeges objektum, míg a Borisov egy, a naprendszerbeli üstökösökre jobban hajazó égitest.

A csillagászok reményei szerint a chilei Vera Rubin obszervatórium, aminek első felvételeiről és munkájáról nemrég részletes cikket közöltünk, több tucat hasonló objektumot felfedezhet 10 évig tartó égboltfelmérése során. 2029-ben pedig az Európai Űrügynökség (ESA) Comet Interceptor néven egy egyelőre konkrét célpont nélküli szondát indít, ami ideális esetben képes lehet egy 3I/Atlas-hoz hasonló objektumot meglátogatni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Konkrét célpont nélküli küldetést indít Európa az űrbe

Tóth András tudomány 2019. június 21.

Az ESA innovatív új küldetést indítana 2028-ban Comet Interception néven. A több részből álló európai szonda egy még felfedezésre váró, érintetlen, a Nap közelébe merészkedő üstököst vizsgálna. Konkrét célpont nélküli szondát indítani nem annyira rossz ötlet, mint amilyennek hangzik.

Váratlan hasonlóságra bukkantak a Naprendszer üstökösei és csillagközi vendég, a 2I/Borisov között

Tóth András tudomány 2021. május 21.

A legújabb kutatások szerint a csillagközi térből a Naprendszerbe érkező 2I/Borisov és az itt keletkezett üstökösök magját körülvevő gázban is nikkelatomok találhatók. A felfedezés segít megérteni a Naprendszer kialakulásának körülményeit, és az élet keletkezésének megértéséhez is közelebb vihet.

Idegen űrhajó helyett furcsa, hidrogénhajtású üstökös lehetett a rejtélyes 'Oumuamua

Tóth András tudomány 2023. március 22.

A 2017-ben észlelt, különösen viselkedő 11/’Oumuamua volt az első, csillagközi térből érkező objektum, amit valaha észleltünk. Most kutatók megfejtették, miért gyorsulhatott fel, és száguldhatott át Naprendszerünkön.