Jégvulkánok törhetnek ki a 3I/ATLAS csillagközi üstökös felszínéről
Egy friss kutatás szerint a 3I/ATLAS kísértetiesen hasonlít saját Naprendszerünk jeges objektumaira, amik a Neptunuszon túl keringenek.
Egy friss kutatás szerint a 3I/ATLAS kísértetiesen hasonlít saját Naprendszerünk jeges objektumaira, amik a Neptunuszon túl keringenek.
A csillagközi látogatók felszíne így nem eredeti bolygórendszerük körülményeit hordozza, hanem utazásuk történetét, ami paradigmaváltást jelenthet vizsgálatukban.
62 csillag mellett haladhatott el a 3I/ATLAS az elmúlt néhány millió évben egy friss kutatás szerint, de egyik se befolyásolta jelentősen pályáját. Ebből az következhet, hogy az égitest rendkívül ősi.
A képet a Gemini Multi-Object Spectrograph készítette, és az üstökös színeit és összetételét feltáró új megfigyelésekre is módot ad.
A Project Hyperion versenyében olyan kutatói-tervezői koncepciókat díjaztak, amelyek a Naprendszeren túli legközelebbi lakható bolygóra vezető, többgenerációs utazás részleteit képzelték el medúza alakú űrhajókkal, AI-vezérelt társadalommal és alternatív családi modellekkel.
A galaxis más régiójából érkezett a 3I/ATLAS üstökös hozzánk, mint ahol a Nap található. Emiatt nagyon ősi lehet, akár kétszer-háromszor idősebb, mint a Föld.
A 3I/ATLAS még csak a Jupiter környékén jár, és októberben ér legközelebb a Naphoz, így bőven lesz idő megfigyelni. Ez a csillagászok által észlelt harmadik objektum, ami egy másik bolygórendszerből látogat meg minket.
A bolygórendszerekből kirepülő kisbolygók és üstökösök égitestekkel teli áramlatokat hoznak létre a Tejútrendszerben. A Naprendszerünk csillagászok szerint egymillió ilyennel találkozhat a galaxisban megtett útján.
A 2017-ben észlelt, különösen viselkedő 11/’Oumuamua volt az első, csillagközi térből érkező objektum, amit valaha észleltünk. Most kutatók megfejtették, miért gyorsulhatott fel, és száguldhatott át Naprendszerünkön.
A NASA űrszondájától érkező jelek csaknem 17 órát utaznak fénysebességgel, mire elérik a Földet. A kutatók most tették közzé, milyen felfedezéseket tett a második legmesszebb járó űrszonda, ami egy évvel ezelőtt elhagyta a Naprendszert, és kilépett a csillagközi térbe.
Igaz, a NASA csillagászai szerint folyékony formában pont nincs rajta víz, mert a felszíni jég egyből vízgőzzé szublimálódik, ahogy egyre forróbbá válik a Nap felé száguldó üstökös.
A Jupiter és a Nap gravitációját kihasználva nagyjából mai technikával is elérhetőek lennének ezek az objektumok, többek közt a frissen felfedezett 2I/Borisov üstökös is.
Az objektum tulajdonságai arra utalnak, hogy a Naprendszeren kívülről származik, de ezt még további vizsgálatoknak kell igazolniuk. Az biztos, hogy egészen más, mint a 2017-ben érkezett csillagközi Oumuamua.
A NASA még legalább hat évig szeretné életben tartani az öregedő Voyager szondákat, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtsék a csillagközi térből – amelyet most először tudnak közelről vizsgálni a szakemberek a veterán szondáknak köszönhetően.