Napnyugta után káprázatos látványt nyújtott a Napot 80 000 évente megkerülő üstökös a Hármashatár-hegyről. A C/2023 A3 (Tsuchinshan–ATLAS)-t a következő napokban nyugat felé érdemes keresni a kora esti égen.
Gyönyörű, de aggasztó jelenségnek lehettek szemtanúi azok, akik szombaton az utcán ünnepeltek.
A Magyar Csillagászati Egyesület éves táborában idén elmaradt az eső, így a tarjáni Baglyas Parkban sátrazó résztvevők a Napot, a Tejutat és az Androméda-galaxist is gond nélkül megfigyelhették.
A 2017-ben észlelt, különösen viselkedő 11/’Oumuamua volt az első, csillagközi térből érkező objektum, amit valaha észleltünk. Most kutatók megfejtették, miért gyorsulhatott fel, és száguldhatott át Naprendszerünkön.
Sárneczky Krisztián 2022-ben megcsinálta azt, ami Magyarországról észlelő csillagásznak 36 éve nem sikerült: felfedezett egy új üstököst. A róla elnevezett C/2022 A1 (Sárneczky) 8299 évente kerüli meg a Napot.
Miután a NASA DART szondájával szeptemberben bizonyította, hogy szükség esetén el tudna téríteni egy Földre veszélyes égitestet, már csak a több tízezer potenciálisan veszélyes földközeli objektum felfedezése maradt hátra. Ez lesz a 2028-ban induló infravörös űrtávcső feladata.
Az Oort-felhő felől érkező üstökös magja ötvenszer akkora, mint a hétköznapi üstökösöké. A kutatók eddig is gyanították, hogy a nagyon távoli, de nagyon fényes üstökös jó nagy lehet, de most be is bizonyították, hogy az.
Sárneczky Krisztián január 2-án fedezte fel az év első üstökösét. A csillagászt a felfedezés folyamatáról, az üstökös eredetéről és a földközeli objektumok által a bolygónkra jelentett veszélyről kérdeztük, valamint arról, hogy a hozzá hasonló munkát végző csillagászoknak milyen szerepük lehet az aszteroidabányászat jövőjében.
A legújabb kutatások szerint a csillagközi térből a Naprendszerbe érkező 2I/Borisov és az itt keletkezett üstökösök magját körülvevő gázban is nikkelatomok találhatók. A felfedezés segít megérteni a Naprendszer kialakulásának körülményeit, és az élet keletkezésének megértéséhez is közelebb vihet.
Két új kutatás szerint a 2019-ben Naprendszerünkbe érkező égitest a valaha észlelt legősibb üstökös lehet, és fontos információkat hordoz egy másik bolygórendszerről. A 2I/Borisov egy vegyes összetételű törmelékfelhő gravitációs egyesülése során keletkezhetett.
Már az asztrofotósoknak sem lehet nyugtuk a Starlink műholdrajától.
Július 23-ig még kifejezetten ideális helyzetben van a NEOWISE üstökös, hogy akár szabad szemmel is megfigyelhessük a horizont alján.
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
Az óriásbolygó, amelyről eddig azt hitték, hogy véd a becsapódásoktól, gravitációs erejével eltéríti és felénk irányítja az űrben utazó égitesteket. A kutatók el is nevezték mesterlövésznek.
Igaz, a NASA csillagászai szerint folyékony formában pont nincs rajta víz, mert a felszíni jég egyből vízgőzzé szublimálódik, ahogy egyre forróbbá válik a Nap felé száguldó üstökös.