A bolygórendszerekből kirepülő kisbolygók és üstökösök égitestekkel teli áramlatokat hoznak létre a Tejútrendszerben. A Naprendszerünk csillagászok szerint egymillió ilyennel találkozhat a galaxisban megtett útján.
A 2017-ben észlelt, különösen viselkedő 11/’Oumuamua volt az első, csillagközi térből érkező objektum, amit valaha észleltünk. Most kutatók megfejtették, miért gyorsulhatott fel, és száguldhatott át Naprendszerünkön.
Közel öt éve, hogy áthaladt a Naprendszeren egy különös objektum, az 'Oumuamua, amely a kezdetektől megosztotta a tudósokat: furcsa kisbolygóról, csillagközi üstökösről vagy egy földöntúli civilizáció építményéről van szó? Utóbbi elméletet a Harvard világhírű asztrofizikusa, Avi Loeb képviselte a leghangosabban, erről írt könyve nemrég magyarul is megjelent.
Az 'Oumuamua-saga újabb epizódjában az ufóhívő harvardi professzor és szerzőtársa tételesen cáfolják, hogy a Naprendszeren átzúzó ismeretlen objektum fagyott nitrogénből lenne.
A meghökkentő teóriái nyomán világhíressé vált Avi Loeb által gründolt projekt a 2017-ben felfedezett 'Oumuamua-hoz hasonló csillagközi vándorok mellett az idegen civilizációk műholdjainak nyomát is keresi majd.
A Harvardi Egyetem elszállt elméleteiről ismert csillagásza sem olvasta még a Pentagon várva várt ufójelentését, de már megvan a véleménye róla: szerinte az, hogy megszületett a beszámoló, önmagában igazolja, hogy léteznek földönkívüliek, az ‘Oumuamua pedig az a vevőállomás, ami a Földről küldött adatokat fogadja. Meredeknek meredek, de elméletileg lehetséges.
A Naprendszer első ismert csillagközi vendégét 2017-ben fedezték fel, és 2040-ben távozhat. Nem üstökös, nem aszteroida, és valószínűleg nem is UFO: egy friss kutatás szerint az 'Oumuamua egy fagyott nitrogén borította bolygóból kiszakadt, folyamatosan párolgó darab.
Ideológiák csapnak össze egymással a csillagászatban: követelnek-e még rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat, vagy ez puszta szemellenzősség, és inkább nyitott szemmel kell keresni a különlegeset mindenhol? A csillagász Avi Loeb, a mérési hibákba pont beleférő ufók és egy űrben keringő teáskanna története.
Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének korábbi vezetője már 2017-ben tanulmányt jelentetett meg erről, de most könyvben fejti ki a tudóstársadalomból nagy ellenállást kiváltó elméletet. A csillagközi szivart formázó Oumuamua furcsaságaira a mai napig nincs megfelelő tudományos magyarázat.
Az objektum tulajdonságai arra utalnak, hogy a Naprendszeren kívülről származik, de ezt még további vizsgálatoknak kell igazolniuk. Az biztos, hogy egészen más, mint a 2017-ben érkezett csillagközi Oumuamua.
Az ESA innovatív új küldetést indítana 2028-ban Comet Interception néven. A több részből álló európai szonda egy még felfedezésre váró, érintetlen, a Nap közelébe merészkedő üstököst vizsgálna. Konkrét célpont nélküli szondát indítani nem annyira rossz ötlet, mint amilyennek hangzik.
Az apró égitest egy másik csillagtól érkezett, nem sokat tudunk róla, és amit igen, az is zavarbaejtő. A mesterséges eredetet felvető harvardi csillagászok is ebből indulnak ki, de kicsi az esélye, hogy igazuk lenne.
A Naprendszeren kívülről érkezett látogató váratlanul irányt változtatott és felgyorsult, a NASA csillagászai szerint nem kizárható, hogy amit korábban aszteroidának hittek, valójában mégis inkább üstökös lehet.
Úgy tűnik, hogy a Naprendszeren kívüli bolygócsírákhoz hasonló, szénben gazdag fagyos réteg fedi az októberben felfedezett Oumuamua felszínét. A pánspermia elmélet szerint az élet éppen az ilyen űrbéli objektumok révén érkezhetett a Földre.