Márciusban és áprilisban összesen öt, egyaránt Győr-Moson-Sopron megyei településen (Kisbajcs, Levél, Darnózseli, Dunakiliti, Rábapordány) azonosították a ragadós száj- és körömfájás fertőzését, amelynek az egyetlen megoldása (a modern élelmiszer-biztonsági, -kereskedelmi és közegészségügyi szabályozásokat figyelembe véve) az érintett telep teljes állományának vakcinázása, majd leölése.

Az intézkedések részeként a levéli telepen leölt háromezer szarvasmarhát a Hegyeshalom melletti Csemeztanyán földelték el, a magyar-osztrák határtól alig néhány kilométerre. A járvány e mozzanata azért kavart nagy port, mert hamar olyan videók kezdtek terjedni, amelyeken valamilyen sötét folyadék felbugyogása látható a föld alól. Az ijesztő képek egy természetes bomlási folyamatot mutattak be, de a helyiek érthető módon kíváncsiak voltak arra, hogy mi lesz így a felszín alatti vízkészlettel a környéken.

Három környező település (Hegyeshalom, Levél, Mosonszolnok) kérésére független szakértőket bíztak meg egy részletes hidrogeológiai hatástanulmány összeállításával, amelynek eredményeiről a Kisalföld számolt be – a teljes tanulmányt a hegyeshalmi hivatalban lehet megtekinteni. A Nonza GeoInfo Kft. szakértői helyszíni vizsgálatok és adatgyűjtés után számítógépes modellekkel határozták meg, merre és milyen gyorsan terjedhet a szennyeződés a talajvízben, milyen területeket érint a szennyezés és milyen intézkedésekre van szükség a lakosság védelmében hosszú távon.

A tanulmány szerint az említett három település belterületére, valamint Hegyeshalom és Levél külterületére (az elföldelés közvetlen helyszínét kivéve) nincs hatással a szennyeződés, amely dél-délkelet felé, Mosonszolnok külterülete irányába terjed. A szennyeződési csóva keskeny (max. 500 méter), de a terjedés a térség jó vízvezető kavicsos talaja miatt viszonylag gyors, így legrosszabb esetben 10 év alatt 3 kilométer távolságig juthat el és 137 hektárnyi területet érinthet – főként mezőgazdasági területeket és külterületi utakat. A területre jellemző csapadékbeszivárgás fokozatosan hígítja a szennyeződést, így annak mértéke idővel csökken, lebontását pedig természetes biológiai folyamatok is segítik.

A Vízügyi Igazgatóság ezen a területen jelenleg négy monitoring kutat üzemeltet, ahonnan folyamatos vízminőség-vizsgálatokat végeznek, hogy nyomon kövessék a szennyeződés terjedését. Mint írják, „a későbbiekben a területen újabb monitoringkutak fúrása is várható, ez nem önkormányzati, hanem állami feladat”.

(Címlapképünk illusztráció, a kép a 2001-es angliai száj- és körömfájás járvány idején készült.)

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

„Itt az igazság: ezért ölik le az állatainkat!”

Bodnár Zsolt tudomány március 30.

A globális elit sötét terve? Rituális állatáldozatok? Fél évszázad után jelent meg újra a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon, és a facebookos kommentelők már azt is tudják, ki áll mögötte: Bill Gates, a műhúslobbi, az ENSZ, a világkormány és a tudjukkik. De mi az igazság?

Ezért nehéz megfékezni a Magyarországon 52 év után felbukkant ragadós száj- és körömfájás vírust

Tóth András tudomány április 11.

A kórokozót a szél messzire el tudja szállítani, ráadásul alig kell vírus ahhoz, hogy a szarvasmarhák megfertőződjenek. Az országnak vissza kell nyernie a mentességét, és ehhez kevés lenne az állatállomány vakcinázása.

Állatorvos magyarázza el, miért kell levágni marhák ezreit, hogy megmeneküljön a magyar mezőgazdaság

Qubit.hu tudomány április 2.

Miközben újabb magyar telepeket kell felszámolni a ragadós száj- és körömfájás terjedése miatt, sokan az utolsó, 1973-as járványra mutogatnak: ha akkor nem kellett tömegesen leölni állatokat, most miért kell? Bendzsel Dániel összefoglalta.