„A mai nappal sajnos megkezdődött a Gerje patak kotrása Cegléd és Törtel között”

– hívta fel a figyelmet a Hosszúcsemői Tőzegláp című Facebook-oldal kedden késő délután.

A Tisza folyó vízgyűjtő területéhez tartozó Gerje az igen ritka síkvidéki források egyikeként számon tartott lápi tőzeges pilisi forrásoknál ered, mellékágaival biológiai folyosóként szolgál egészen a Tiszáig.

A magát „a Kis-Gerje patak mentén húzódó ex lege védett tőzeges láp és natura 2000 terület megőrzéséért összefogó civilek szövetségeként” meghatározó szervezet szerint

„a Vízügy csak végrehajtó az ügyben, lehetőségeikhez mérten igyekeznek együttműködve csökkenteni a kár mértékét”, de „a kotrás a talajvízszintet tovább csökkenti az aszály közepén, számos védett faj (halak, hüllők, kétéltűek, madarak, rovarok, és növények) pusztulásával jár”.

A kár már a munkák kezdeti fázisában szemmel látható:

„Példának okáért a kotrógép után haladva ma rengeteg réti csíkot engedtünk vissza a patakba, de 47 egyedet már nem tudtunk megmenteni. Ezek eszmei értéke 10.000Ft/egyed”.

Mint megírtuk, tömeges felháborodás váltott ki az elsősorban természetfilmesként ismert halkutató, Szendőfi Balázs videója, amit a Zagyva folyó felső szakaszán, a Maconkai-víztározónál készített a mederkotrási munkálatokról. A kormány aszályvédelmi intézkedéseire hivatkozva megkezdett munkálatokról a napokban megírtuk, hogy bár július 16-án még úgy tűnt, hogy a tiltakozások hatására leállította a vízügy a kotrást, két nappal később kiderült, hogy mégis letarolják a folyó partját.

A természetvédők már akkor figyelmeztettek, hogy a kotrások tovább folytatódnak a Tisza teljes vízgyűjtőjén. A július 22-én a Gerjén megkezdetett munkálatok igazolják az aggodalmakat.