Mozgalmi hálózatba szervezték magukat az önkéntes vízőrzők
A VízŐrző Mozgalom alapítói szerint egy nagy ernyőszervezet helyett sok kis helyi közösségre van szükség, amelyek egymást segítve, de lokálisan cselekednek.
A VízŐrző Mozgalom alapítói szerint egy nagy ernyőszervezet helyett sok kis helyi közösségre van szükség, amelyek egymást segítve, de lokálisan cselekednek.
Ágazatokon átívelő komplex stratégia nélkül az ad hoc állami beavatkozások és a kis léptékű, „háztáji” vízmegtartási megoldások legfeljebb helyi szinten enyhítik a problémát.
Az aktivisták, a városvezetés, a természetvédelemért és a vízgazdálkodásért felelős állami szervek helyi együttműködése a kívánt irányba terelheti azt a Homokhátság vízpótlását megcélzó aszályvédelmi kampányt, amelynek keretében a Zagyva és a Gerje botrányos kotrására is sor került.
Beigazolódni látszanak a természetvédők aggodalmai, miszerint a Zagyván aszályvédelem címén megkezdett munkálatok tovább folytatódnak a Tisza teljes vízgyűjtő területén.
Az Átlátszó videóriportban számol be az aszályelhárítás címen zajló természetkárosításról – a felvételen az is látszik, hogy a vízügy ígérete ellenére a folyó mindkét partját letarolták.
Az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportjának elnöke a Magyar Hangnak azt mondta, azért álltak le a munkálatokkal, mert nagy volt a felháborodás és nyilvánosságra került az ügy.
Akár a töltésekre szállítandó homokzsákok pontos számát is képes kiszámolni az a szoftveres szimulációs rendszer, amelyet a Bécsi Műszaki Egyetem által alapított VRVis kutatói fejlesztettek. Az egyik fejlesztőt, Horváth Zsolt informatikus-építőmérnököt kérdeztük.
Kivételes hazai vízügyi szakemberekből nem volt hiány, de a történelmi korokon átívelő vízgazdálkodási tervek némelyikét mégsem sikerült megvalósítani. A Fortepan-gyűjtemény csodás felvételei a múlt század legfontosabb árvíz- és aszályvédelmi pillanatait idézik.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint nem igaz, hogy a környezetvédelmi engedélyt megsértve tarra vágták volna a védett erdőt; a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereivel közösen be is járták a területet a januári favágás előtt, megjelölve az odús fákat. A hullámtér rendezése pedig elengedhetetlen, mert nő az árvízszint.
A védett fekete gólyák fészkelőhelyéül szolgáló, 90 év körüli nyárfaligetet a környezetvédelmi engedélybe foglaltak megsértésével termelték ki – írta a WWF. A Natura 2000-es területet a hullámtér rendezésének részeként tarolták le. A szervezet szerint Mordorra emlékeztet a pusztaság, ami a kivágott fák után maradt.