Kevesebb mint 24 óra alatt több ezren osztották már meg az elsősorban természetfilmesként ismert halkutató, Szendőfi Balázs videóját, amit a Zagyva folyó felső szakaszán, a Maconkai-víztározónál készített a mederkotrási munkálatokról.

Szendőfi szerint a kormány aszályvédelmi intézkedéseire hivatkozva megkezdett munkálatokat még az elején sikerült elcsípnie, ugyanis „a hírek szerint Maconkától egész Mátraszeléig ki akarják kotorni a folyót”, ami egy nagyjából 15 kilométeres szakaszt jelent. Ráadásul, mint írja, „a Zagyva csak a kezdet, országosan várható a kisvízfolyások, patakok kikotrása (a csatornák mellett). A vízügyi igazgatóságok utasítást és egy csomó pénzt kaptak erre. Bárki vonja felelősségre őket, a fenti kormányrendeletre fognak hivatkozni. Hogy ezzel pont a táj kiszárítását gyorsítják, azt nem tudják vagy nem érdekli őket.”

A Facebookon szélsebesen terjedő posztra hamar reagált a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nógrád Megyei Helyi Csoportja is, amely
állásfoglalásában azt írta: „Döbbenten tapasztaltuk, hogy a napokban kotorni kezdték a Zagyva folyó felső szakaszát, melynek során a vízparti növényzetet is teljesen eltávolítják. Az intézkedés célja feltehetőleg az, hogy a Maconkai-víztározóba a későbbiekben könnyebben tudjanak vizet pótolni, mégpedig a mátraterenyei Tóaljai tavakból, valamint a Mizserfai-víztározóból.”

Bár a munkálatokat a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság végzi, Szendőfi szerint leginkább annak a Dérer Istvánnak állhatnak az érdekében, aki többek közt a Magyar Országos Horgász Szövetség elnökhelyettese és a Maconkai-víztározó halgazdálkodásra jogosult egyesületének elnöke, és akit 2022-ben Magyar Arany Érdemkereszttel tüntettek ki. Legalábbis a vízhiánytól megijedve úgy vélhette, hogy „ha kikotorja a Zagyvát maga felett, akkor gyorsabban jön majd a víz a »tavába«”. A Greenfo megjegyzi, hogy A Maconkai-víztározó „nem magántó, hanem egy adóforintokból épült árvízcsúcs-csökkentő tározó, amit nem enged normálisan üzemeltetni” a pusztán halgazdálkodási joggal, és nem tulajdon- vagy üzemeltetési joggal rendelkező Dérer.

Védett állatok pusztulnak el, és élőhelyeik is eltűnnek

Bár a folyók medrének kikotrása önmagában nem ördögtől való megoldás, a szakértők szerint a nyár eleje-közepe a lehető legrosszabb időszak erre, a nógrádi MME szerint ilyenkor egyenesen természetkárosításnak minősül.

Ennek csak az egyik szelete az élővilág pusztítása. Az egyesület a még érintetlen szakaszokon nemcsak fiókás nádirigó fészkeket találtak, de felmérésük szerint éneklő nádi tücsökmadarak, foltos nádiposzáták, mocsári teknősök is jelen vannak, számtalan védett rovar, kétéltű vagy hal mellett. Ráadásul azok az állatok sem ússzák meg a kotrás következményeit, amelyek közvetlenül nem pusztulnak el, hiszen élőhelyük teljesen eltűnik. Szendőfi példaként hozza továbbá a díszes légivadász nevű szitakötőt, amelynek a Zagyvának ezen a szakaszán jelentős állománya van, és amely „szintén védett és Natura2000 jelölőfaj, az ő lárváiból is ipari mennyiséget pusztít el a kotrás”.

Bár az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) csütörtökön a Telexnek azt válaszolta, hogy az aszályvédelmi akcióterv keretében megkezdett beavatkozást a Bükki Nemzeti Parkkal egyeztetve és „a védett állatok részére kijelölt búvóhelyek megtartásával” végzik, az MME nógrádi egyesülete a Qubit kérdésére elmondta, hogy mivel a szakaszon és a nádasban végig védett állatok élőhelyei találhatók, „a meghagyott sávok valamennyit jelentenek ugyan, de messze nem elégségesek”.

A közösségi médiában egyébként az ország több részéről is hasonló történetekről számoltak be, a Patakrevitalizáció nevű természetvédelmi Facebook-oldalon például a múlt héten egy olyan poszt jelent meg, amely a Szent László-patak Bicske alatti szakaszán történt mederkotrásokról ír. Többek között így: „A kezelést búvósávok, nyugalmi helyek meghagyása nélkül végzik több km hosszan, elpusztítva ezzel rengeteg olyan védett madár fészkét és életterét, mint például a helyszínen fotózott nádiposzáták, cigánycsukok. Az okozott kár milliós nagyságrendű. Találtam olyan, élelmet hozó, etető szülő madarat, amely már hiába kereste a kaszáló által megsemmisített bokor helyén a fiókáit.”

A víz sem marad meg, sőt

A Zagyva-kotrás esetében azonban még az aszály elleni védekezés indoka is megkérdőjelezhető. A folyómeder mélyítésével ugyanis gyorsul a víz lefolyása, ezáltal kevesebb víz tud beszivárogni a talajba, sőt mivel a víz mindig a mélyebb szint felé áramlik, a mélyebbre kerülő meder azzal is járhat, hogy a folyó a környező talajvizet fogja még nagyobb mértékben leszívni. A nádas elkotrásával továbbá az árnyékoló növényzetet is eltávolítják a folyóból, ami – amellett, hogy ezzel a költési időszakukban járó vízimadarak élőhelyét is megszüntetik – azzal jár, hogy a nyári forróság közvetlenül a vízfelületet éri, ami elősegíti a párolgást, gyorsítva a meder és a környező terület kiszáradását.

Ahogy azt az OVF megerősítette, a Zagyva „engedély és szükség szerinti mederrendezését, fenntartási jellegű kotrását” azért végzik, hogy az érkező csapadék és a Zagyva felső szakasza mellett fekvő Mizserfai-tározóból származó víztöbblet vízpótlásra felhasználható legyen a későbbiekben – írja a Telex. Az MME nógrádi egyesülete szerint azonban ez is aggályos, hiszen a Mizserfai-tározó jelentős részben bányavizekből táplálkozik. Mint írják: „Miután a Zagyva kotrásával elősegítjük a táj kiszáradását, súlyos felelőtlenség lenne a problémát tovább tetézni azzal, hogy a mélységi vízkészleteket is elkezdjük pazarolni.”

A természetvédelmi szervezet hangsúlyozta, hogy állásfoglalásuk célja nem az indulatok szítása, hanem a konstruktív megoldások felé vezető út megnyitása, ezért javaslatokkal is előálltak, miszerint

• szükség van egy hosszú távú koncepció kidolgozására a térség vízügyi problémáinak megoldására;
• ehhez létre kell hozni egy fórumot a vízügyi ágazat, az érintett hatóságok, a természetvédelmi kezelő, a gazdálkodók, valamint a lakosság és civil szervezetek bevonásával, ahol az érintettek közös álláspontot dolgozhatnak ki;
• továbbá meg kell vizsgálni a térségben az árasztások lehetőségét.

Utóbbival kapcsolatban azt írják: „Álláspontunk szerint a Bátonyterenye és Nádújfalu közötti szakaszon számos gyep, nádas, valamint ártéri erdő van, melyek alkalmasak lennének elárasztásra azokban az időszakokban, amikor a Zagyva vízszintje magas. Az így kivezetett áradások fel tudnák tölteni a talajokat vízzel, ahonnan később a száraz időszakokban is víz pótlódhatna a Zagyvába.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A vizes élőhelyek visszaállítása lehet az egyetlen hatékony aszályvédelem

Vajna Tamás tudomány 2024. február 1.

Az ELTE kutatói szerint a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földeken alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.

A kormányhatározattal „vízpótlásra” átnevezett öntözés aligha állítja meg Magyarország kiszáradását

Vajna Tamás gazdaság június 9.

4,7 milliárd forintot locsol el a kormány a Homokhátságban, de az a vízmennyiség, amit ki lehet szivattyúzni a Dunából, a 4 ezer kilométernyi öntözőcsatorna-hálózat idei átmeneti feltöltésére sem elég, nemhogy az évente több Balatont kitevő párolgás ellensúlyozására.

Az EU által támogatott vízvisszatartással inkább megállítható az ország kiszáradása, mint a Homokhátság elárasztásával

Vajna Tamás gazdaság január 31.

1700 milliárd forintot költene a kormány arra, hogy a Dunából és a Tiszából kiszivattyúzott vízzel árassza el a félsivatagos Homokhátságot. Pedig létezik jobb megoldás, ráadásul az unió támogatást is ad rá.