Lefelezte a kelet-afrikai Serengetiben vonuló gnúk populációját az AI

szeptember 10.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A populációbecslés a vad- és természetvédelem elengedhetetlen része. Az Oxfordi Egyetem kutatói ezért is teszteltek két mesterséges intelligencia (AI) alkalmazást a kelet-afrikai Serengeti Nemzeti Park területén lezajló éves vándorlásban résztvevő állatállomány létszámának meghatározására – írja a New Scientist. A PNAS Nexus folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a kutatók a Kenya és Tanzánia területén élő csíkos gnúk (Connochaetes taurinus), eddig 1,3 milló egyedre taksált populációját műholdképek segítéségével becsültették meg két mélytanulással operáló AI-modellel.

A több, mint 70 ezer manuálisan azonosított állatot ábrázoló képadatbázison trenírozott U-Net és YOLOv8 nevű AI-modell két – 2022. augusztus 6-án és 2023. augusztus 28-án készített – 4 ezer négyzetkilométert lefedő műholdfelvételen végzett populációbecslést. Az 2022-es esetében az egyik 324 202, a másik 337 926 egyedet azonosított, a 2023-as felvételeken pedig 502 917, illetve 533 137 gnú lett az eredmény. A két év közötti eltérést az magyarázza, hogy különböző időpontokban készültek a felvételek, a vándorlásban résztvevő állatok száma pedig változik a vizsgált időszakban.

Csíkos gnúk (Connochaetes taurinus) és pusztai zebrák (Equus quagga boehmi) a Serengeti Nemzeti Parkban
Fotó: Wikipédia

A vonuló populáció korábban becsült, 1,3 milliós létszámát az 1970-es években készített légifotók alapján, statisztikai módszerekkel határozták meg a vadbiológusok. Az oxfordi kutatók szerint a légi számlálás túl-, az AI segítségével végzett viszont alábecsüli a valóságot, ugyanakkor a mesterséges intelligencia közelíti meg inkább az igazságot. Az alacsonyabb számok pedig nem feltétlenül jelentik azt, hogy a kelet-afrkai gnúpopulációk összeomlottak volna, inkább azt, hogy megváltoztatták a vándorlási útvonalaikat.

A New Scientist szerint a kutatócsoport korábban már próbálkozott AI-populációbecsléssel a nagy területen, de szétszórtan élő elefántok esetében, a közeljövőben pedig az ezzel a technológiával készített orrszarvú-számlásim eredményeiket publikálják majd.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.

Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet az Amundi Alapkezelő Zrt. támogatja. Amundi-befektetésekkel Te is részese lehetsz az AI-forradalomnak! (x)

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: