Valóban kevesebb férfi szaporodik, mint nő? Miért gondoljuk, hogy az 1:1 nemarány evolúciós szempontból előnyös? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A Yale környezetkutatói kiszámolták, hogy a természetes populációméret helyreállításával alig kilenc szárazföldi és tengeri állatcsoport élettevékenysége annyi szén-dioxidot kötne meg, mint amennyi a klímacélok eléréshez szükséges.
Már a WWF volt igazgatója is nagyra nőtt patkánynak nevezi a védett hódokat, amelyeknek a visszatelepítésében maga is részt vett. A beavatkozás óta az állomány folyamatosan növekszik, de ezzel megszaporodtak az állat és az ember közötti konfliktusok is. A Magyar Természettudományi Múzeumban szakemberek és érintettek tárgyalták az egyre égetőbbé váló hódhelyzetet.
Lehetséges lenne matematikailag, hogy három nem legyen? Leszámítva persze a nemi szervek geometriai és topológiai problémáját. Galaktikus genderkérdés című feladatunk talán rávilágít a lényegre.
Az ausztrál koalavédők pánikhangulatú közleményével ellentétben az erszényesek nem pusztultak ki a kontinensről, még funkcionálisan sem. A globális klímaváltozás azonban komoly veszélyt jelent a fajra.
Vegyünk egy idegen bolygót, rajta egy idegen fajjal, amelyen belül három nem létezik: alfa, béta és gamma. A többi, ahogy mondani szokás, már gyerekjáték.
A Föld urbanizálódó lakossága még csak 2007-ben lépte át a város-vidék egyensúlyt, de az ENSZ friss jelentése szerint harminc év múlva az emberek kétharmada városokban lakik majd. 10 év múlva India lesz a legnépesebb ország, Afrikán pedig a világ jövője múlhat.