Lefelezte a kelet-afrikai Serengetiben vonuló gnúk populációját az AI
Az Oxfordi Egyetem kutatói mesterséges intelligencia bevonásával becsülték meg az éves vándorlásban résztvevő állatok létszámát.
Az Oxfordi Egyetem kutatói mesterséges intelligencia bevonásával becsülték meg az éves vándorlásban résztvevő állatok létszámát.
Nemcsak az útvonal befolyásolja, hogy kikkel verődnek össze hosszú vándorlásuk alatt a madarak, hanem a szárnyméretet is figyelembe veszik, ugyanis szárnycsapásokon keresztül is kommunikálnak egymással.
Az 1,4 millió évesre becsült, darabolásra és famegmunkálására használt eszközök még a hetvenes években kerültek elő, de korukat csak most sikerült meghatározni. Ha megerősítik, a felfedezés teljesen átírja a mai Európa benépesedésének történetét, de egy független szakember óvatosságra int.
A rekorder vándormadarak életük során annyit repülnek, hogy többször eljuthatnának a Holdra meg vissza, és a hosszúszárnyú bálna, a kérgesteknős, a mongol farkas vagy a sarki nyúl sem ijed meg a távolságtól. De melyik állat képes megtenni 13 560 kilométert 11 nap alatt?
A Homo sapiens déli népvándorlása nem volt könnyű menet, új modellek felfedték a 75-50 ezer évvel ezelőtt bejárt útvonalakat.
Eddig csak a húsos termésű növények esetén merült fel a vízimadarak vándorlásának szerepe, most más szárazföldi növényekről is bebizonyosodott, hogy a madarak szórják szét a magvaikat a költőterület felé történő vándorlás során.
A faj meghökkentő vándorlási és szaporodási szokásait a korábbi kutatások a földtörténeti kontinensvándorlásokkal magyarázzák.
A Moszkva melletti Borok falu határában meggyűrűzött fiatal nőstény a 2486 kilométerre dél-nyugatra található franciaországi Lully településről került elő.
A nyúlféléket mindeddig békés, otthonülő állatokként tartotta számon a tudomány. Aztán jött BBYY, a nyulak Forrest Gumpja, aki a rá szerelt nyomkövető szerint 49 nap alatt több mint 380 kilométert tett meg. Honnan, hová, és miért?
Az éveken át tartó műholdas nyomkövetés, a pollenalapú klímarekonstrukció és az egyedei genomszekvenálás eredményeit a Nature-ben publikálta egy kínai, brit és orosz tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport.
Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az ember nem 12 ezer, hanem legalább 16 ezer éve tette be először a lábát Amerikába. Most épp a valaha talált legősibb kutyacsontok DNS-vizsgálata árulkodik erről.