Ami az oktatási egyenlőtlenségek újratermelődését illeti, Magyarországnak idén is sikerült az OECD országok közül az egyik legkiugróbb eredményt elérnie a szervezet friss jelentése szerint: a 25–34 évesek 71 százaléka szerez felsőfokú végzettséget, ha legalább egyik szülője felsőfokú végzettségű, míg mindössze 6 százalék azok közül, ahol a szülőknek nincs többjük nyolc osztálynál. Ez a 65 százalékpontos különbség az egyik legnagyobb az OECD-országok között, ahol az átlag 44 százalékpont.

Az viszont kicsit jobb hír, hogy a középfokú végzettség nélküli fiatalok aránya folyamatosan csökken: Magyarország öt év alatt, 2019 és 2024 között egy százalékot faragott le a korábbi 13-ról 12 százalékra, ami még így is eggyel jobb, mint az OECD 13 százalékos átlaga – derül ki az OECD-tagállamok oktatási rendszereinek teljesítményét, finanszírozását és társadalmi hatásait mérő Education at a Glance 2025-ös jelentéséből, amelyben idén a felsőoktatás helyzete került a középpontba.

Jóval többet keres az, akinek nemcsak alap-, hanem mesterdiplomája is van

Minél iskolázottabb valaki, annál jobb esélyekkel indul a munkaerőpiacon, és annál több fizetésre is számíthat: míg az OECD-országokban átlagosan a csak nyolcosztályos végzettséggel bíró fiatalok 12,9 százaléka munkanélküli, addig azok körében, akiknek van legalább egy középfokú végzettségük – akár szakmunkás, akár érettségi –, ez az arány csak 6,9 százalék. Magyarországon ennél jóval nagyobb a szakadék a végzettségek között: középfok nélkül 15,5 százaléknak, érettségivel 4,1 százaléknak, diplomával pedig már csak 2,4 százaléknak nincs munkája.

Fontos és talán elsőre nem is annyira közismert összefüggés, hogy a diploma típusa is sokat számít: a mesterdiplomával rendelkezők foglalkoztatottsága és keresete jóval magasabb, mint az alapképzésben végzetteké. Magyarország ezen a téren az OECD-átlagnál is jobban áll: a 25–34 évesek 21 százaléka mesterfokozattal rendelkezik, míg az OECD-átlag 16 százalék.

Ugyanakkor a bérek közötti különbségek nálunk jóval nagyobbak: nyolcosztályos végzettséggel 23 százalékkal keresnek kevesebbet a fiatalok, mint a középfokú végzettséggel bírók, a diplomásoknál pedig a különbség már 73 százalékpont, szemben az OECD 54 százalékos átlagával. Ez azt jelzi, hogy Magyarországon az iskolai végzettség jobban megtérül, és aki magasabb végzettséget szerez, az arányaiban sokkal többet keres, mint az alacsonyabb végzettségűek – viszont azt is mutatja, hogy a bérek közötti különbségek nagyobbak és egyenlőtlenebbek, mint más OECD-országokban. Tehát miközben a diploma nálunk előnyösebb, fel is erősíti a jövedelmi és az ebből következő társadalmi különbségeket.

Egyetemi évek

A OECD-országokban több nő megy egyetemre, mint férfi: Magyarországon, hasonlóan az OECD-átlaghoz, az elsőéves hallgatók 54 százaléka nő, és azon belül is az alapképzésre belépő diákok egy jó része „gap year”-rel kezdi a nagykorúságát – Magyarországon a leendő hallgatók 31, az OECD-országokban 44 százaléka hagy ki egy évet az érettségi és az egyetem között. Az OECD-országokban a legnépszerűbb képzési területek a természettudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (STEM), valamint az üzleti, közigazgatási és jogi szakok – ők teszik ki az alapdiplomások 23 százalékát. Szorosan a nyomukban találjuk a művészeteket, a bölcsészetet és a társadalomtudományokat a maguk 22 százalékával. Magyarországon az alapfokozatot szerzők 24 százaléka a STEM-területeken, 23 százaléka az üzlet, közigazgatás és jog, míg 21 százalékuk humán- és társadalomtudományok területén szerzik meg a diplomájukat.

Magyarországon a hallgatók fele (50%) végez a képzés hivatalos ideje alatt, egy évvel később 65 százalék, három évvel a képzés vége után pedig 72 százalék szerzi meg a diplomáját. Összehasonlításképpen az OECD-országokban ugyanez 43, 59 és 70 százalék. Az sem mindegy, hogy nőkről vagy férfiakról beszélünk: az alapképzést kezdő nők nagyobb valószínűséggel fejezik be sikeresen felsőfokú tanulmányaikat a képzés befejezését követő három éven belül, mint a férfiak. Ez Magyarországon 15 százalékpontos különbség (a nők 79 százaléka, a férfiak 64 százaléka végez), ami meghaladja az OECD-átlagot (12 százalékpont).

És az sem mindegy, hogy milyen területen tanulnak a fiatalok: az OECD-ben átlagosan a STEM-területeken az alapképzésbe belépők mindössze 58 százaléka szerez diplomát a képzés után három éven belül, míg az egészségügy területén ez az arány jóval magasabb, 74 százalék. Magyarországon a STEM-szakok végzési aránya 62, az egészségügy területén pedig 66 százalék. Azok, akik már az első év után lemorzsolódnak az egyetemről, a legtöbbjük valószínűleg nem azt képzelte arról a szakról, amit aztán kapott vagy a követelmény lepte meg őket, mindenesetre a jelentés szerint ezekben az országokban hiba lehet a pályaorientációval vagy a diákok támogatásával. Magyarországon a BA képzés első évét követően a lemorzsolódás alacsonyabb az OECD-átlagnál: 5 százalék (szemben a 13 százalékkal).

Talán az is kevésbé ismert, hogy egyre több külföldi diák tanul a magyar egyetemeken. Míg az OECD-országokban 2018-ban a felsőoktatásban tanulók 6 százaléka volt külföldi hallgató, 2023-ra ez az arány 7,4 százalékra nőtt, addig Magyarországon még látványosabb ez a növekedés: 2018-ban 11,4 százalék, 2023-ban már 14,4 százalék volt a külföldi hallgatók aránya.

A magyar felnőttek egyharmada alig érti, amit olvas

A felnőttek alapvető írás-olvasási készségei lesújtók Magyarországon az OECD-átlaghoz képest. A magyar 25 és 64 éves lakosok egyharmada (33%) teljesít a legalacsonyabb vagy még annál is gyengébb szinten a szövegértés területén, ami jóval alatta van az OECD 27 százalékos átlagának. A felsőfokú végzettségűek viszont 48 ponttal jobban teljesítenek szövegértésben, mint a középfokúak (itt az OECD-átlag 34 pont különbség). Szintén elég riasztó, de beleillik a nemzetközi trendbe, hogy Magyarországon is csökkent az írás-olvasási teljesítmény: a felsőfokú végzettségűek pontszáma 296-ról 285-re; a középfok nélküli felnőtteké 219-ről 195-re esett vissza.

Az óvodától az egyetemig egyre kevesebbet költ a kormány az oktatásra

Az OECD adatai alapján Magyarország az oktatási kiadásokat tekintve az országok alsó sávjába tartozik: az általános iskolától az érettségire épülő, de nem felsőfokú szakmai képzésig diákonként 6905 dollárt (2022-es árfolyamon 2,68 millió forint) költ, a felsőoktatásban pedig 12 931 dollárt (5,02 millió forint) – ez elmarad az OECD-átlagtól, ami 15 102 dollár (5,86 millió forint). Az oktatási kiadások a GDP 3,4 százalékát teszik ki, szemben az OECD 4,7 százalékos átlagával.

A finanszírozásban főként az állam játszik szerepet: a kötelező oktatás szintjein a kiadások 87,4, az óvodában 90,5, a felsőoktatásban pedig 63,2 százaléka jön állami forrásból, mindhárom mutató az OECD-átlag alatt van. Bár 2015 és 2022 között nőtt az egy tanulóra jutó kiadás (7352-ről 9177 dollárra, azaz 2,85 millióról 3,56 millió forintra), az oktatás részesedése az állami költségvetésből 6,7 százalékról 5,8 százalékra csökkent. Különösen szembetűnő az óvodákra szánt kiadások 5,7 százalékos csökkenése, miközben a gyereklétszám enyhén nőtt, így míg nálunk az egy gyerekre jutó költség 5,8 százalékra esett vissza, az OECD-országokban átlagosan 24 százalékkal még nőtt is.

Az utóbbi évek legnagyobb és leghangosabb oktatási ügye a tanárok megalázóan alacsony bére volt, ami a jelentés szerint még mindig jelentősen elmarad más felsőfokú végzettségűek keresetétől. Magyarországon az általános iskolai tanítók bére 34 százalékkal alacsonyabb, míg ez az OECD-átlagában 17 százalék. Bár a tanári bérek 2015 óta nagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon, mint az OECD-átlagban (34,7% vs. 14,6%), a különbség továbbra is jelentős.

De legalább jó hosszú a szünet nálunk

A tanítási év hossza nálunk rövidebb, mint az OECD-átlag: az általános iskolások évi 666, az alsó középfokú diákok 796 órát töltenek kötelező oktatásban, miközben az OECD-átlag 804, illetve 909 óra. Így nálunk az iskolai szünetek is hosszabbak: amíg nálunk 14,4 hét évente, addig csak 13,5 hét az OECD-átlag. Ami a tantárgyakat illeti, Magyarországon alsó tagozatban a tanítási idő 41 százalékában fejlesztik az alapkészségeket matematika, olvasás, írás és irodalom órákon, addig felsőben, hasonlóan az OECD-átlaghoz, ez már csak 24 százalék.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Rossz nézni, mennyi utolsó helyet szedett össze Magyarország az OECD legfrissebb oktatási jelentésében

Kende Ágnes oktatás 2023. szeptember 20.

Nemcsak a tanári fizetéseket tekintve állunk a legutolsó helyen a 38 tagország között, hanem olyan, az oktatás minőségével összefüggő területeken is, mint a felnőttkori jótékonykodás, az önkéntesség, a tüntetéseken való részvétel, egyes termékek bojkottja vagy a közösségi oldalakon történő politikai megnyilvánulás.

Az iskolákkal minden országban vannak gondok, de más rendszerek sokkal többet tesznek a megoldásért

Kende Ágnes tudomány 2022. december 8.

A legtöbb EU-tagország tanárhiányban szenved, de a helyreállítási terveikből igyekeznek megoldást találni a gondjaik enyhítésére, derül ki az Európai Bizottság friss oktatási jelentéséből. Magyarország viszont egyre messzebb kerül a megoldástól, így nálunk marad a tiltakozás és a tanárok kirúgása.