Ahol narancssárga zuzmó nő, érdemes fosszíliát keresni

Darren H. Tanke kanadai paleontológus először 1980-ban vetette fel, hogy a tudományág művelőinek a több millió éve kihalt állatokon kívül érdemes lenne a ma élő zuzmókra is több figyelmet fordítaniuk, a jelenlétük ugyanis fosszilis csontok jelenlétéről árulkodhat, de a jelenség tudományos vizsgálata mindeddig váratott magára.

Egy friss kutatásban drónfelvételeket készítettek azokon a lelőhelyeken, ahol Tanke megfigyelte a zuzmók jelenlétét, majd megvizsgálták, hogy mekkora arányban fordulnak elő fosszíliákon, és mekkorában más kőzeteken. Mint kiderült, a felszínen lévő megkövesedett csontok 49 százalékán megtelepedett a Rusavskia elegans vagy a Xanthomendoza tracyphylla, ezek a telepek pedig a levegőből is megfigyelhetők.

Brian Pickles, a Readingi Egyetem paleontológusa szerint ez már csak azért is érdekes, mert a zuzmók, amelyek már magukban is egy önálló kis ökoszisztémának számítanak, milyen jól érzik magukat a 75 millió éve kihalt állatok csontjain – de azért is, mert eközben a környező kőzeteken nem, vagy csak alig tudtak megtelepedni (a vizsgált üledékes kőzetminták mindössze 1 százalékán találtak belőlük).

Tanke megmondta

A kutatók feltételezése szerint ez azért fordulhat elő, mert a zuzmók kedvelik a fosszíliákban található kalciumot és az itteni lúgos környezetet, illetve a csontok porózus felületét – erre utal az is, hogy míg a megkövesedett fogakon nem találtak zuzmót a fogzománc jelenléte miatt, a tövükben, ahol már csont volt, mindkét faj megtalálható volt.

Caleb Brown, a Royal Tyrell Museum paleontológusa szerint a kutatók már korábban is ügyeltek a zuzmók jelenlétére, és számos felfedezést köszönhetnek annak, hogy hamarabb észrevették őket, mint a fosszíliát, amin nőnek, de végre tudományosan is sikerült igazolni a jelenséget. A zuzmótelepek az infravörös felvételeken különösen jól kivehetőek, így a drónfelvételekkel olyan területeket is át lehet vizsgálni, amelyek a földről nehezebben átláthatóak.

A módszer ráadásul költséghatékony is: terepre menni drága és erőforrásigényes, így viszont rövid idő alatt nagy területeket lehet átvizsgálni a levegőből, vagy ahogy Tanke 1980-ban felvetette, műholdakról.