A mikroműanyag-részecskék segítik a kórokozók és az antimikrobiális rezisztenciával rendelkező baktériumok – vagyis olyan kórokozók, amelyek túlélik a gyógyszeres kezeléseket – megtapadását, derült ki az Environment International folyóiratban megjelent friss tanulmányból. A mikroműanyagok azok az 5 milliméternél kisebb méretű műanyagrészecskék, amelyek lerakódását már kimutatták talajban, óceánok, tavak és folyók vizében, illetve állatok és emberek szervezetében is – írja közleményében a brit Exeteri Egyetem.

A mikroműanyag emberi szervezetben történő lerakódása komoly problémákat okozhat: egy korábbi kutatás szerint az emberi agyban akár 5 gramm műanyagrészecske is előfordulhat, ami demenciát is okozhat. Ráadásul a Plymouth-i Tengerkutató Laboratórium és az Exeteri Egyetem kutatói kimutatták, hogy a részecskék felszínén biofilmek, azaz mikrobiális közösségek jönnek létre, ezért nemcsak a műanyagrészecskék mérgező hatása érvényesül, hanem nagyobb mennyiségű kórokozó is társul hozzájuk. A kísérlet elvégzéséhez a kutatók öt anyagot különböztettek meg egy helyi vízfolyás mentén: biogyöngyök, nurdle granulátumok (gyártás előtti mikroműanyag pellet), polisztirol (népszerű szigetelőanyag), fa és üveg.

A kutatók a mikroműanyagok rögzítéséhez egy speciális, inkubációs szerkezetet alkalmaztak, majd két hónappal később a megfigyelt környezet teljes élőlényközösségének genetikai anyagát megvizsgálták. A kutatók minden vizsgált anyagon és helyszínen találtak kórokozókat, illetve antibiotikum-rezisztens baktériumokat, és a mikroműanyagokon jóval több ilyen gén volt jelen, mint a természetes felületeken.

Aimee Murray, a tanulmány társszerzője és az Exeteri Egyetem mikrobiológia-oktatója elmondta: „Kutatásunk azt mutatja, hogy a mikroműanyagok nemcsak környezeti problémát jelentenek, hanem szerepük lehet az antimikrobiális rezisztencia terjedésében is. Ezért integrált, több szektort átfogó stratégiákra van szükség, amelyek kezelik a mikroműanyag-szennyezést, és védik a környezetet és az emberi egészséget.”