Négy exobolygót örökített meg a James Webb űrteleszkóp egy 130 fényévre található fiatal csillag körül. Az amerikai űrügynökség (NASA) hétfői közleménye szerint a közvetlen képalkotással készült megfigyelésen négy gázóriás látható, ahogy a bolygókeletkezési kutatásokban nagy jelentősséggel bíró HR 8799 csillag körül keringenek.

A James Webb űrtávcső infravörös tartományú méréseivel most William Balmer, a Johns Hopkins Egyetem csillagásza és kollégái kiderítették, hogy HR 8799 csillag bolygói szén-dioxidban gazdagok. Ez erős bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az égitestek a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonlóan keletkeztek, szilárd magjuk köré egyre több és több gázt szippantva a bolygórendszer kialakulásakor (mag-akkréció).

„Ezeknek az erős szén-dioxid-jeleknek a kimutatásával meg tudtuk mutatni, hogy sok nehéz elem, köztük szén, oxigén és vas található ezeknek a bolygóknak a légkörében” – mondta Balmer. „Az alapján, amit a csillagukról tudunk, ez arra utal, hogy a bolygók vélhetően mag-akkrécióval alakultak ki, ami egy izgalmas eredmény olyan bolygók esetén, amiket közvetlenül is megfigyelhetünk” – tette hozzá.

A hétfőn az Astronomical Journal folyóiratban megjelent tanulmány azt is megerősíti, hogy az űrtávcső exobolygók közvetlen megfigyelésével is képes összetételük megállapítására. A szakemberek a HR 8799 bolygórendszer mellett a tőlünk 97 fényévre elhelyezkedő 51 Eridani csillagot is vizsgálták a James Webb segítségével, és felvételt készítettek a körülötte keringő 51 Eridani b gázóriásról.

„Ezekkel a kutatásokkal az a célunk, hogy saját naprendszerünket, az életet és magunkat is jobban megértsük más bolygórendszerekkel összehasonlításban, hogy létünket szélesebb [kozmikus] kontextusba tudjuk helyezni” – mondta Balmer. A kutató szerint ebből megérthetjük, hogy saját Naprendszerünk mennyire számít átlagosnak, vagy éppen különlegesnek.

Az exobolygók közvetlen megfigyelése még mindig ritkaságnak számít. A közel 6 ezer, eddig felfedezett Naprendszeren kívüli bolygó nagy részét fedési (tranzit) módszerrel azonosították, ami a bolygó csillag előtti elhaladása által okozott, teleszkópok által mérhető fényességváltozást aknázza ki. Így mért a Kepler-űrtávcső is, és ezt használja ki a NASA TESS űrtávcsöve, ami eddig hétezer exobolygó-jelöltet talált.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: