Oxigént találtak a Vénusz légkörében
11.09.
Kutatók szerint az oxigén légköri jelenléte arra is utalhat, hogy a bolygón egykor folyékony víz, és így élet is lehetett.
Naprendszer
Titokzatos réteget fedeztek fel a Mars magja körül, és ennek köze lehet ahhoz, hogy a bolygó lakhatatlanná vált
10.26.
Friss kutatások szerint egy eddig ismeretlen, 150 kilométeres szilikátréteg található a marsi köpeny alján, ami a bolygó vulkáni tevékenységére és a Marsot egykor védő mágneses térre is hatással lehetett.
Rég nem láthattuk ilyen közelről a Jupiter vulkánholdját, az Iót
10.18.
A Juno űrszonda alig több mint tízezer kilométerre közelítette meg a Naprendszer legvulkanikusabb égitestét, és közben csodás fotót készített róla.
Útnak indul a fémekben gazdag Psyche kisbolygóhoz a NASA űrszondája, de nem bányászni megy
10.13.
A legértékesebbnek tartott égitest felderítésével megérthetjük, hogyan jöttek létre a Földhöz hasonló kőzetbolygók magjai, és milyen viszonyok uralkodtak a Naprendszer keletkezésekor.
Fél kilót nyom és 10 milliárd dollárba kerül, mi az?
10.03.
Áll a bál a NASA háza táján: gigantikusra nőtt a marsi minta-visszahozatali projekt költségvetése. Ennyi pénzből kijönne egy űrtávcső, egy részecskegyorsító vagy egy hipermodern atom-tengeralattjáró is. Megéri?
Biztonságban Földet értek az OSIRIS-REx űrszonda kisbolygómintái
09.24.
Sok száz millió kilométernyi utazás után hazaértek a Bennuról gyűjtött minták, amelyek a Naprendszer keletkezésébe és talán a földi élet eredetébe is betekintést nyújtanak majd a kutatóknak.
Ma tér vissza a Földre az OSIRIS-REx, és olyan mintákat hoz magával, amelyek az élet eredetéről árulkodhatnak
09.24.
A több száz grammnyi aszteroidamintát szállító kapszula délután 5 körül landol Salt Lake City közelében. A küldetés vezetője a Qubitnek elmondta: víztartalmú ásványokra és szerves molekulákra is számítanak a minták között.
Ősi tóparthoz érkezett a Perseverance marsjáró, ahol a kutatók reményei szerint egykori élet nyomaira bukkanhat
09.16.
A terület karbonátos kőzetei megőrizhették egyes mikrobák nyomait, és a bolygó több milliárd évvel ezelőtti éghajlatáról is árulkodhatnak.
A Naprendszer első egymillió évében keletkezett a Szaharában talált csodás meteorit
08.31.
Naprendszerünket 4,567 milliárd, az Erg Chech 002 nevű kődarabot pedig 4,566 milliárd évesre becsülik, amivel az andezit meteorit felbecsülhetetlenné vált a kozmosz eredetét kutatóknak.
Minden feltétel adott ahhoz, hogy élet legyen a Szaturnusz holdján
06.14.
Az Enceladus jégkérge alatt óceán húzódik, aminek vizét jégvulkánok repítik a világűrbe. A Cassini űrszonda adatainak elemzésével kutatók most először foszfor jelenlétére bukkantak egy földön kívüli óceánban, ami nélkülözhetetlen az élethez.
Mit keres Petőfi a Merkúron? És merre van Kalocsa a Marson?
06.13.
Néhány napja jegyezték be hivatalosan a Komondor csillagot és a Puli bolygót az univerzum névjegyzékébe, de már így is tele az űr magyarokkal: Jászai Mari neve a Vénuszon, Neumann Jánosé a Holdon él tovább, a Szaturnusz holdján pedig ott a Balaton. Hogy is van ez?
Az exobolygók légkörének vizsgálatával a nem túl távoli jövőben felfedezhetünk egy életet hordozó bolygót
06.05.
Egyre pontosabban tudjuk mérni a csillagok fényességének változását, és ez megágyazott az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb tudományos forradalmának, több ezer Naprendszeren kívüli bolygó észlelésének, mondja Szabó Róbert, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője.
Csodás új képeket készített a Juno űrszonda a Naprendszer legvulkanikusabb holdjáról
05.26.
A NASA szondája május közepén haladt el újra a Jupiter harmadik legnagyobb holdja, az Io mellett, de még sosem járt ilyen közel a vulkánok és gravitációs hatások által gyötört égitesthez.
A csúcstartó Szaturnusznak több mint 100 holdja van, ezzel megelőzte a Jupitert is
05.11.
Nincs még egy olyan ismert bolygó a Naprendszerben, aminek több holdjáról tudnánk, most, hogy a gyűrűs égitest újabb 28 holdját fedezték fel.
Magyar csillagász vezette a kutatócsoportot, ami új kisbolygóöveket fedezett fel a James Webb űrteleszkóppal
05.10.
Az Arizonai Egyetemen kutató Gáspár András és kollégái szerint a közeli Fomalhaut csillag körüli porkorong belsejét eddig nem észlelt bolygók formálhatták. A porkorong az egyik legizgalmasabb laboratóriumunk, ahol a bolygókeletkezés folyamatait tanulmányozhatjuk.