Az európai-japán űrmisszió szondái sikeresen leváltak a bolygóközi úton használt szállítómodulról, és megkezdték a pályára állási manővereket. A két különálló űreszköz áprilistól kezdi meg a Naphoz legközelebbi kőzetbolygó részletes feltérképezését.
A kutatók eddig is ismerték a sokszög alakú felszíni formákat, de nem tudták, hogy ennyi van belőlük.
A fekete lyuk éppen széttépett egy csillagot, amely fényének segítségével a kutatók beazonosították a ritka jelenséget.
A NASA szakértői szerint a kezdetben idegen űrhajónak is gondolt 3I/Atlas üstökös a maga 12 milliárd évével a valaha volt legidősebb objektum, ami a mindössze 4,5 milliárd éves Naprendszerünkbe tévedett, és sikerült megfigyelni.
Az eddigi tudományos álláspont szerint ez nem volt lehetséges, ugyanakkor egy, a Plútónál is kisebb objektum rácáfolt erre az állításra.
Egy Jupiterhez tartó európai űrszonda még tavaly novemberben mérte meg, hogy a csillagközi üstökösről naponta 70 olimpiai úszómedencényi víz távozik.
A 2028-ban indítandó Space Reactor–1 (SR–1) lesz az első bolygóközi űrszonda, aminek ionhajtóműveit egy atomreaktor látja el energiával. A NASA ebben a technológiában látja a Naprendszerben történő utazás kulcsát.
A Hawaiin található Gemini North teleszkóp tavaly decemberben örökítette meg az üstökös szétesését, miután a jeges égitest októberben megközelítette a Napot.
A légkör molekuláinak Holdra jutását a Föld mágneses tere segíti. A regolitba keveredő anyagok kiaknázhatók lehetnek jövőbeli holdküldetések során.
Egy hónapon belül a második kutatás utal arra, hogy a jégkérge alatt óceánt rejtő hold mégsem lehet túlzottan lakható. Ez nem túl jó hír a NASA-nak, ami 2024-ben 5 milliárd dolláros költségű űrszondát küldött az Europához.
A bolygó minden eddig ismert, Naprendszeren kívüli bolygó jellemzőit felrúgja: a kutatók nem tudják, hogyan alakulhatott ki.
A NASA Cassini szondájának utolsó mérései jóval a bolygó ránézésre lapos gyűrűi felett és alatt elterülő porszemcséket mutattak ki.
Az amerikai OSIRIS-REx űrszonda által visszahozott mintákból japán kutatók ribózt mutattak ki, ami az RNS egyik kulcsfontosságú alkotóeleme. Az eredmények támogathatják az RNS-világ hipotézist.
Meglehetősen erős napkitöréssel indult a december, amely a Föld egyes részein a rádiókommunikációt is megszakította.
A 3I/ATLAS több milliárd éve kering a Tejútrendszerben, és októberben a Mars pályájára is belépett, amikor az eddigi legtisztább felvételeket sikerült elkészíteni róla.