Spanyol kutatók szerint mélyen az Acidalia Planitia-nak nevezett marsi síkság alatt megfelelőek lehetnek a körülmények metántermelő mikrobáknak. A hipotézist nem lesz könnyű igazolni.
A bolygórendszerekből kirepülő kisbolygók és üstökösök égitestekkel teli áramlatokat hoznak létre a Tejútrendszerben. A Naprendszerünk csillagászok szerint egymillió ilyennel találkozhat a galaxisban megtett útján.
Napnyugta után káprázatos látványt nyújtott a Napot 80 000 évente megkerülő üstökös a Hármashatár-hegyről. A C/2023 A3 (Tsuchinshan–ATLAS)-t a következő napokban nyugat felé érdemes keresni a kora esti égen.
Hétfő este elindult hatéves útjára a NASA által valaha épített legnagyobb űrszonda, a Europa Clipper. Az 5,2 milliárd dolláros, kosárlabdapálya szélességű szonda nem életet keres, mégsem kizárt, hogy észlelheti annak jeleit. A Clipper egyik műszerét magyar kutató, Luspay-Kuti Adrienn felügyeli.
A plazmafizikai műszer lekapcsolására a 47 éve üzemelő szonda egyre inkább kimerülő nukleáris áramforrása miatt volt szükség. A Voyager–2 a NASA szerint ezzel és további megtakarításokkal a 2030-as évekig üzemelhet.
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
A James Webb űrtávcső mérései emellett hidrogén-peroxidot is kimutattak a holdon – az eredmények a kráterek és a napnak való kitettség hatásait tárják fel a tudósoknak.
Sziklás felszínű, nagyjából kétszer akkora, mint a Föld és bepillantást enged a Föld lehetséges jövőjébe – ha addig nem nyeli el a hatalmasra táguló Nap.
Ausztrál kutatók szerint 466 millió évvel ezelőtt egy széteső aszteroida törmeléke keringett a Föld körül, és a gyűrű alkotóelemei végül több helyen a bolygóba csapódtak.
A Mars légkörének speciális körülményei olyan mintázatokat eredményezhetnek, amiknek nincs párjuk a Földön. Köztük magas hegycsúcsok környékén porral keveredő orografikus felhőket, amik vulkáni hamufelhőkre emlékeztetnek.
Az európai-japán űrszonda elhaladása során a tervezettnél közelebb merészkedik a legbelső bolygóhoz, miután az energiaellátó rendszerének meghibásodása miatt meg kellett változtatni pályáját.
Ahhoz, hogy megmérjük, milyen messze vannak tőlünk a csillagok, minden hétköznapi berögződést el kell felejtenünk, és Einstein nyomdokaiba kell lépnünk, mondja Szabó Róbert, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője, akivel a Naprendszerünktől a legtávolabbi galaxisokig kalandoztunk.
Május végén a marsjáró kerekei széttörtek egy követ, aminek belsejéből kénkristályok kerültek elő. A kő arról árulkodhat, hogy a Curiosity által vizsgált terület története komplexebb, mint a kutatók feltételezték.
Azzal a különbséggel, hogy édesvízi folyók és sós óceánok helyett a Titánon metánban gazdag folyók és etánban gazdag óceánok tarkítják a felszínt.
Az új megfigyelések alapján a galaxisunk nem lóg ki a tömegből, és a hozzá hasonló tömegű spirálgalaxisokra emlékeztet. Emiatt viszont sok mindent felül kell vizsgálni, amit a Tejútrendszerről idáig feltételeztünk.